Pesti Srácok

Az útdíj ellen tüntettek a szocialisták

Az útdíj ellen tüntettek a szocialisták

Az MSZP szervezte demonstráció keretében 89 autó zárta el az utat a Kossuth tér és a Honvéd utca között. Szerintük erre azért volt szükség, mert a kormány csak az erőből ért.

Az MSZP igazságtalannak, aránytalannak tartja az útdíjrendszert - mondta Tóbiás József pártelnök-frakcióvezető pénteken. A párt által szervezett országos útdíjellenes demonstráció zárásaként a budapesti és a Pest megyei szocialisták petíciót adtak át a Miniszterelnökség közkapcsolati munkatársainak Budapesten, a Kossuth Lajos téren.

Tóbiás szerint igazságtalan az útdíj, mert az eddig ingyenesen használt utakért fizetni kell a fővárosban és a Pest megyében élőknek, és azért is igazságtalan, mert a Pest megyeiek aránytalanul többet fizetnek, mint a más megyében élők. A pártelnök kijelentette, hogy az útdíjrendszert pénzbehajtásra használja a korrupt kormány. A tüntetésre pedig azért van szükség, mert a kormány csak az erőből ért.

PestiSracok facebook image

Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy dicshimnuszokat zengnek arról, hogy már félmillió megyei matricát értékesítettek. Véleménye szerint ez kétes dicsőség, hiszen emberek százezreit kényszerítik arra, hogy fizessenek valamiért, amiért eddig nem kellett. Mint mondta, olyan útszakaszokat tett fizetőssé a kormány, amelyeknek kifejezetten az a funkciója, hogy el lehessen kerülni a települések belső részeit.

Forrás: MTI

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.