Kétezer beteg juthatna életmentő diagnózishoz
Vastagbél-daganatos betegek gyorsabb kivizsgálására és terápiájára adna pénzt az egészségügyi kormányzat. A Népszabadság információi szerint a szakállamtitkárság által javasolt 150 millió forintból mintegy 2000 beteg juthatna egy hét alatt az „életmentő” diagnózishoz. Most legalább fél évet kell várni erre. Az, hogy ezen a területen valami elindult, hatalmas előrelépés, ám nem elég nagy – kommentálta a lapnak eljuttatott adatokat Weltner János sebész főorvos. Évente nyolc és félezer embernél diagnosztizálják ezt a betegséget, és 5084 ember hal meg vastagbélrákban, miközben szervezett szűrővizsgálattal és a kiszűrt esetek azonnali gondozásba vételével a halálozások 80 százaléka megelőzhető lenne.
A sebész gyors kalkulációja szerint az új esetek harmadának kivizsgálására lehet elég a pénz. Mint mondja: jelenleg ha valakinél fölmerül a vastagbélrák gyanúja, akkor a teljes diagnózisig akár félévet is eltölthet szakorvosi vizsgálatokra várva. Laborra, CT-, és MR-vizsgálatra is szükség lehet. Weltner János állítja: a kivizsgálásra elegendő lenne egy hét is, de miután nincs rá pénz, a betegek előjegyzési listákra kerülnek. A vastagbélrákot eredményesen csak az időben elvégzett műtéttel lehet gyógyítani, akik viszont csak a diagnózisra várnak fél évet, gyakran már operálhatatlan állapotba kerülnek.
Bizonyított, hogy a szűréssel felfedezett vastagbéldaganatok gyógyítási esélye lényegesen jobb, mint a tünetek alapján diagnosztizáltaké, a jó szűrő módszerekkel már a rákelőző állapotokat is ki lehet mutatni. Hiába szabályozza azonban 1998 óta külön törvény az életkorhoz kötött népegészségügyi szűrővizsgálatokat, az emlőszűrés 2002-ben, a méhnyak-rákszűrés 2003-ban ugyan elindult, de máig nem sikerült ezeken a vizsgálatokon átütő részvételi arányt elérni.
A vastagbélrákkal veszélyeztetett 50 év felettieknek pedig el sem indult az országos szűrő program. Annak ellenére sem, hogy a vastagbélrákban 1960-ban még csak 1550 magyar halt meg, azóta ez az arány húsz évenként hatványozódik. Az Európai Unió, a WHO, továbbá több nemzetközi rákellenes szervezet (UICC, IARC) a kétlépcsős szűrést ajánlja: a székletalapú tesztet, majd a gyanús esetekben a vastagbél-tükrözés, a kolonoszkópia elvégzését. Másutt csak a kolonoszkópiás szűrést preferálják.
Magyarországon most két különböző modellprogram zajlik. Az egyik 3 megyében (Győr-Moson-Sopron, Heves és Nógrád megye) 95 háziorvos közreműködésével, a másik Csongrád megyében. Az országos szűrőprogramok halogatásának okait firtató kérdéseinkre az egészségügyért felelős államtitkárság későbbre ígért választ.
Forrás, fotó: nol.hu
