Pesti Srácok

Rendőrterror 2006: felsőbb utasításra nem indultak eljárások a rebiszesek ellen

Rendőrterror 2006: felsőbb utasításra nem indultak eljárások a rebiszesek ellen

Dobozi József, a Rebisz volt parancsnokának utasítására úszhatták meg többen is a rendőrségen belüli felelősségre vonást a 2006-os őszi események alatt visszaéléseket elkövető egyenruhások – állította több ma meghallgatott tanú is a Fővárosi Törvényszéken, a rendőrtábornokok perén. Egyikük azt is elmondta, a harmadrendű vádlott valószínű nem merte felvállalni, hogy több rendőr ellen is intézkedjen a 2006-os események miatt.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Tanúk meghallgatásával folytatódott a rendőri vezetők és társaik pere kedden a Fővárosi Törvényszéken. A Rebisz volt parancsnokát, Dobozi Józsefet a tizennegyedik vádpont alapján elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint a harmadrendű vádlott parancsnokként nem intézkedett annak érdekében, hogy a 2006-os rendőri túlkapások miatt az ügyészség által meggyanúsított egyenruhások ellen, a Rebiszen belül fegyelmi eljárást indítsanak. A felelősségre vonás ugyanis csak abban az esetben történt meg, ha valamelyik rebiszessel szemben vádat emeltek.

PestiSracok facebook image

Nem lehetett fegyelmit indítani

Az ügyészség vádját támasztotta alá a Rebisz fegyelmi alosztályának vezetője is. Nagy Attila elmondta, az alosztályuk szokásos esetben úgy folytatta le az eljárásokat, hogy ha egy rendőrt a katonai ügyészség valamilyen bűncselekménnyel meggyanúsított, akkor az ügyészségtől átvett szükséges iratok tanulmányozása után rögtön megindították a fegyelmi eljárást, amit egészen addig felfüggesztettek, amíg el nem dőlt, milyen kimenetellel végződik a büntetőeljárás. A tanú kiemelte, 2006 őszén ez egészen másképp működött, mivel a főügyészég hiába gyanúsított meg több rendőrt is, ellenük egy parancsnoki döntés alapján a Rebiszen belül nem lehetett fegyelmi eljárást kezdeményezni. Az alezredes egy konkrét esetre is emlékezett: 2007 januárjában elkészítettek egy fegyelmi határozatot, amit Dobozi Józsefnek továbbítottak. Ezt az iratot később azzal a kikötéssel juttatták vissza a felettes szervek, hogy a harmadrendű vádlottnak az az utasítása, hogy „rendőr ellen 2006 miatt nem indulhat fegyelmi eljárás”, csupán akkor, ha ügyük eljut a vádemelésig.

Dobozi nem vállalta a felelősségre vonást

Az alezredes korábbi beosztottja, a fegyelmi alosztály egyik előadója is úgy emlékezett, hogy volt több olyan eset a nyolc évvel ezelőtti rendőrattak után, hogy késve indultak meg a felelősségre vonások a testületen belül. A tanú is kiemelte, hogy volt, hogy nem a jogszabályban előírtak szerint a gyanúsításkor, hanem csak a vádemelés után indult a rendőrökkel szemben fegyelmi eljárás. A tanú hangsúlyozta, talán ez azért történt így, mert Dobozi„nem merte felvállalni a kialakult helyzetet, hogy több rendőr ellen is intézkedjen”, valószínű azért, mert a 2006-os őszi eseményekre még nem volt példa.

Felsőbb utasításra nem vonták felelősségre az elszabadult rebiszeseket? A képen Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök a Rebisz vezetőjével, Dobozi Józseffel 2006 szeptember végén. Fotó: nol.hu

Többször figyelmeztetni kellett a tanút

Az utolsóként meghallgatott Pozsgai Zsolt tábornok, aki az előző két tanú feletteseként, a Rebisz humánigazgatási szolgálatát vezette, tanúvallomása során többször önmagával is ellentmondásba került, illetve arra hivatkozott, hogy nem emlékszik már az akkori eseményekre, utasításokra. Kiss Károly tanácsvezető egyébként többször figyelmeztette is a tanút, hogy ne beszéljen mellé, „kímélje meg a vakvágánytól” és árulja el ki és miért hozta meg azt a döntést, hogy csak azokkal a rendőrökkel szemben kell eljárást indítani, akik ellen az ügyészség már vádemelést javasolt, noha a szolgálati szabályzat egyértelműen előírta, a fegyelmi eljárást már az ügyészségi nyomozás korai szakaszában meg kell indítani. A tanú azt is csak többszöri bírói figyelmeztetésre vallotta be, hogy valóban történt olyan parancsnoki utasítás, hogy nem indokolt minden esetben fegyelmi eljárást indítani. A tanácsvezető nehezményezte azt is, hogy olyan rendőrök ellen sem indult felelősségre vonás, akiket meggyanúsítottak, de később megszüntették ellenük a büntetőeljárást, pedig a fegyelmi felelősség vizsgálata indokolt lehet olyan esetekben is, amikor bűncselekményt nem, de szakszerűtlenséget elkövetnek a hivatásosok.

A vád szerint

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A per további tanúk meghallgatásával csütörtökön folytatódik.

Címlapfotó: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.