Természetkárosítás miatt kerülhet börtönbe Csipak Péter
Börtönbe küldené az ügyészség Csipak Pétert és a házának építésében résztvevő szakembereket, mondván, természetkárosítást követtek el azzal, hogy a vállalkozó házát védett természeti területre „terjesztették ki”. Az ügy tárgyalása egy hónappal ezelőtt kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, és pénteken az ügyészségi szakértő meghallgatásával folytatódott - írja a hvg.hu.
A portál emlékeztet: a belvárosi Fashion street projektet jegyző Csipak Péter ingatlanos nagyvállalkozó Hármashatár-hegyi házépítéséből 2011-ben kerekedett botrány, amikor az Index kiderítette, hogy az impozáns házhoz tartozó, körbekerített telek kétezer négyzetméterrel nagyobb a telekkönyvben szereplő méreténél, és belelóg a természetvédelmi körzetbe. A Fővárosi Törvényszék tavaly év végén megkezdte az eset tárgyalását, melyet pénteken az ügyészség szakértőjének a meghallgatásával folytattak. A vádlottak szerint törvénytelen a vád, amelyet szerintük a pénteken elhangzott szakértői vélemény is alátámaszt. Mivel a szakértő azt nem vizsgálta, hogy milyen mértékű a természetkárosítás, ezért a bíróság egy újabbat rendelt ki.
Csipak a II. kerületi Cirbolya utcában az állam és a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő, 2010 óta Natura 2000 természetvédelmi védettség alatt álló erdő szomszédságában építkezett. A beruházás megkezdése előtt az építésügyi hatósághoz beadott tervezési térkép az ingatlan határát a nyilvántartásban rögzítetteknek megfelelően tartalmazta, áll a vádiratban. Az építési engedélyt Csipak Péter 2006. január 9-én meg is kapta, ugyanakkor a Pilisi Parkerdő részéről felhívták a figyelmét arra, hogy a kezelésében lévő, az ingatlan mellett található védett erdőterületet "deponálásra, bejárásra, illetve bármilyen igénybevételre nem engedélyezik”, továbbá kérték a telekhatárok jól látható kijelölését és betartását.
Az építkezés kivitelezője, a Millenia Zrt. emberei 2007 nyarán láttak munkához. Annak tényleges elkezdéséig azonban az építési terv módosult: a jobb kilátás érdekében a házat az engedélyezett tervektől eltérően húsz méterrel eltolva a hegyoldalon feljebb helyezték el. Csipak kibővíttette a lakóépületet is egészen az ingatlanhatárig, továbbá az oldalához terveztetett egy hatállásos mélygarázst, ahhoz egy bekötőutat és a melléképület alá pedig további kiszolgáló létesítményeket.
A kivitelező cég vezérigazgatóját ezt követően megtévesztették azzal, hogy közölték, a változtatások ellenére az engedélyezett terveknek megfelelően a telekhatáron belül maradtak. A Millenia Zrt. 2008 tavaszára szerkezetkész állapotban felhúzta a házat, a mélygarázst és hozzá a bekötő utat is elkészítették úgy, hogy közben a szomszédos ingatlan erdőrészletéből jogosulatlanul levettek egy darabot, és a Csipak ingatlanaihoz kerített 2316 négyzetméternyi területet túlnyomóan beépítették.
A jogszerűtlen állapot legalizálására Csipak fennmaradási és továbbépítési engedélyt kért az építésügyi hatóságtól, csakhogy – a vádhatóság állítása szerint – az épületet és a mélygarázst a hozzá vezető úttal együtt húsz méterrel eltolva tüntette fel. Az, hogy ez nem stimmel, egy helyszíni ellenőrzés során derült ki: a hatóság embere azonnal le is állíttatta a munkákat. Az építésügyi hatóság irodavezetője (az eljárás ötödrendű vádlottja) azonban az eljáró munktársat felülbírálva megadatta az engedélyt. A fennmaradási és továbbépítési engedély megadása az ügyészség meglátása alapján jogszabálysértő módon történt. A történet itt még mindig nem állt meg, Csipak Péter az építkezést saját elképzelései szerint folytatta tovább. Így amikor az építéshatósági ügyintéző újabb ellenőrzést tartott, ismét le kellett állíttatnia a munkát.
A vádirat szerint az építkezés során elvégzett nagy volumenű földmunkák, a rézsű kialakítása, a támfalak építése, az erdei talajbolygatás, a fák és aljnövényzet kiirtása, mintegy 2 316 négyzetméternyi erdőrészlet engedély nélküli, jogellenes elpusztítása miatt jelentős természetkárosodás következett be. Mindezért felelősnek véli az ügyészség az építtető Csipak Pétert, továbbá az építészeti-műszaki tervek elkészítőjét, a műszaki ellenőrt, a műszaki vezetőt és az építésügyi hatóság irodavezetőjét. Ez alapján az első négy vádlott az ügyészség szerint természetkárosítás bűntettét követte el, míg a hatóság embere hivatali visszaélésben bűnös, de mind az öt emberre egységesen börtönben végrehajtandó szabadságvesztést kiszabását indítványozta az ügyészség.
