Pesti Srácok

A magyarországi zsidó szervezetek vezetői megköszönték a kancellár gesztusértékű látogatását

A magyarországi zsidó szervezetek vezetői megköszönték a kancellár gesztusértékű látogatását

Megköszönték Angela Merkelnek a magyarországi zsidó szervezetek vezetői a Dohány utcai zsinagógában tett hétfői gesztusértékű látogatását. A német kancellár hétfői budapesti vizitjén a magyarországi zsidó közösségek vezetőivel is megbeszélést folytatott. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija szimbolikus jelentőségűnek, egyben jó hangulatúnak értékelte a találkozót. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint a találkozó üzenete Európának és az egész világnak, hogy a német kormánynak és a német kancellárnak fontos az európai és azon belül a magyar zsidóság sorsa.

A német kancellár a megbeszélések előtt felkereste a Dohány utcai zsinagógát, és lerótta kegyeletét a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál. A Mazsihisz tájékoztatása szerint az Angela Merkellel folytatott megbeszélésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Guba Gergely a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke vett részt.

A magyarországi zsidó szervezetek vezetői röviden ismertették a magyarországi zsidóság helyzetét, bemutatták szervezeteit és intézményrendszerét. Beszéltek a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitika feladatairól, különös hangsúllyal az oktatás és az oktatáspolitika kérdéseire. Ezenkívül szóba került a magyar egyházügyi szabályozás, a magyarországi zsidó vallási irányzatok esélyegyenlőségének garantálása. Külön szót ejtettek a magyarországi holokauszttúlélők szociális helyzetéről, valamint a német kormány által biztosított kárpótlás felhasználásáról - olvasható a közleményben.

PestiSracok facebook image

Köves Slomó a találkozó után az MTI-nek elmondta, a beszélgetésen szó esett arról, hogy a mai Európában mennyire fontos a tolerancia és az erre történő nevelés. Tájékoztatása szerint beszéltek a Tett és Védelem Alapítványról, amelyet három éve hoztak létre a zsidó közösségek az antiszemitizmus jelenségeinek feltérképezésére, az antiszemitizmussal szembeni jogi fellépésekre, és ami a legfontosabb, oktatási programok kidolgozására. Elhangzott, hogy fontos az együttműködés a zsidó közösségek között, hiszen e nélkül nem lehet hitelesen fellépni az antiszemitizmus ellen.

Az EMIH vezető rabbija kiemelte: a tapasztalat szerint a toleranciára személyes találkozásokkal, beszélgetésekkel lehet nevelni. Köves Slomó a beszélgetésen megemlítette az EMIH által fél évvel ezelőtt elindított Zsidó mesék programot, azt a videosorozatot, amelyben egy-egy nem zsidó kulturális, közéleti személyiség meséli el saját találkozását a zsidósággal. Hozzátette: arra kérte Angela Merkelt, vegyen részt a program európai bővítésében, a kancellár pedig "nem zárkózott el az ötlettől".

Heisler András az MTI-nek azt mondta, Angela Merkel személyében "szenzitív, nagyon felkészült és nyitott emberrel folytattak kötetlen hangulatú beszélgetést". Szó volt emlékezetpolitikai kérdésekről, arról, hogy a tavalyi konfliktusok után a Mazsihisz úgy látja, a kormány és a zsidó szervezetek egyaránt konszenzusra és kooperációra törekszik. Heisler András tájékoztatása szerint elmondták Angela Merkelnek, hogy Magyarországon alapvetően verbális antiszemitizmus van, nem úgy, mint Európa sok más országában, ahol a szélsőséges iszlám által vezérelt, úgynevezett új antiszemitizmus. Magyarországon "tradicionális, történelmi antiszemitizmusról beszélhetünk" - fogalmazott. Hozzátette: elég nagy a különbség a kettő között, a magyarországi zsidó közösségeket mégis aggasztja, hogy úgy érzik, erősödik a verbális antiszemitizmus. A Mazsihisz elnöke kiemelte: ez akkor is probléma, ha "empirikusan nem lehet kimutatni növekvő antiszemitizmust", csak a közösség éli meg annak.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e kutatási, oktatási együttműködés a magyarországi zsidó szervezetek és Németország között, Heisler András elmondta, felajánlotta Angela Merkelnek, hogy német tudósok kutathatják a Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményét. Megjegyezte, hogy a levéltár és a könyvtár iratanyaga hetven százalékban német nyelvű. Javasolták továbbá a kancellárnak, hogy szervezzék meg a szarvasi nemzetközi zsidó táborban magyar zsidó és német nem zsidó fiatalok közös nyaralását, hogy a fiatalok "ne a holokauszton keresztül" ismerjék meg egymást. Elmondása szerint Angela Merkel kedvezően fogadta a kezdeményezést.

MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)