Példamutató a svéd családtámogatási rendszer, Anglia is bevezeti az északi modellt
A svéd családtámogatási rendszerről közölt cikket a 444.hu, amely annak apropóján foglalkozott a témával, hogy Johan Bävman a gyerekeikkel otthon maradó svéd apákról készített portré-sorozatot.
A svéd állam erősen támogatja a gyerekvállalást, ott ráadásul azt is megpróbálják elérni, hogy az apák minél nagyobb részt vállaljanak a gyereknevelésben. Például a szülés után járó 480 nap fizetett szabadságból hatvan nap kifejezetten nekik jár: ha ezt nem az apa veszi ki, akkor elvész, az anya nem használhatja fel helyette.
A 480 nap fizetett szabadságot a gyerek születése után mindkét szülő kiveheti. 1974-ben, amikor a szabályt bevezették (kevesebb szabadnappal), akkor még csak az apák fél százaléka élt a lehetőséggel, ma már az összes szabadság majdnem negyedét a férfiak veszik ki. Ahogy az apukák által otthon töltött idő nőtt, Svédországban úgy esett vissza a válások száma. A születése után a gyerekkel töltött idő a férfiak egészségére is jó hatással volt, akik például 1978-79-ben otthon maradtak, azok halálozási aránya 2001-ben tizenhat százalékkal alacsonyabb volt.
A portré-sorozatban bemutatott egyik svéd apa szerint egy igazi ajándék a svéd rendszer, ahol ilyen erős kötelék alakulhat ki az apa és a gyerek között. "Nem is tudod mit vesztesz a munkával, amíg nem voltál otthon a gyerekkel” - mondta Ola Larsson beszerző.
Az állam és a munkaadó a szülés utáni szabadság idejére a fizetés 77,6 százalékát adja, havi maximum 915 ezer forintnak megfelelő koronát. Ha a 480 napot a szülők fele-fel arányban veszik ki, akkor az állam havi 50 ezer forintnyi pluszpénzt fizet a szülőknek.
Magyarországon most is igénybe veheti bármelyik szülő a GYED-et és a GYES-t, a potenciálisan legnagyobb összegű TGYÁS viszont csak az anyáknak jár. A TGYÁS a fizetés 70 százaléka (ezt utalják a szülés után 6 hónapig), az ez után két évig fizetett GYED felső határa már nettó 105 ezer forint, a GYES-é 25 ezer forint.
Svédországban a szülőknek a gyerek 1 éves kora után is joguk van csökkentett munkaidőben dolgozni, és ha a gyerek betegsége miatt otthon kell maradniuk, akkor a fizetésük 80 százalékát továbbra is megkapják.
Amerikai kutatók kimutatták, hogy azokban a családokban, ahol az apák nagyobb szerepet vállalnak a gyereknevelésben, ott a gyerekek szociális és kognitív készségei is jobban fejlődnek, és a nemi szerepekről is kiegyensúlyozottabb kép alakul ki bennük.
A svéd apukák átlagosan 3 hónapot töltenek szabadságon a gyerekükkel, tehát kiveszik a csak nekik járó 60 napot és még azon felül egy hónapig vannak otthon. A svéd irányt követve áprilistól Angliában is szabadon eldönthetik a szülők, hogy a szülés után járó 12 hónap szabadságot melyikük veszi ki, korábban csak az anyák maradhattak otthon.
Amióta Svédországban az apukák is nagyobb részt vállalnak a nevelésből, nem csak a gyereket vállaló nők átlagos fizetése emelkedett, de az anyák boldogabbnak is érzik magukat. A svéd anyák nyolcvan százaléka vissza tud menni dolgozni szülés után, és ezt meg is teszik. Egy felmérés szerint a munkába visszatérő nők átlagos fizetése minden olyan hónap után emelkedett, amit párjuk töltött otthon a gyerekkel. Emiatt (is) egyre kisebb lett a különbség a férfiak és a nők fizetése között.
Az otthon maradó apukák 95 százaléka érezte úgy, hogy szorosabb lett a kapcsolata a gyerekével, és 70 százalék gondolta, hogy a szerepvállalása a gyereknevelésben a párjára is jó hatással volt, akinek így több ideje volt dolgozni, vagy tanulni.
