Bérdi Zsolt felmentetné a romagyilkosságok elkövetésével vádolt banda vezetőjét
Eljárási hibák miatt hatályon kívül helyeztetné a romagyilkosságok ügyében hozott elsőfokú ítéletet az elsőrendű vádlott védője, Bérdi Zsolt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint viszont erre nincs ok. Mindez a perbeszédekben hangzott el a büntetőper másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán pénteken. Az is kiderült, hogy a besenyszögi vadász megtámadása és fegyvereinek elrablása miatt két éve indult újabb nyomozást a rendőrség ismét felfüggesztette, mert nem találták meg a negyedik elkövetőt.
Péter Gyöngyi ügyész - aki a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást kért - arról beszélt: nem történt olyan eljárási szabálysértés, amely az ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. Azt mondta, álláspontja szerint Csontos István negyedrendű vádlottnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról. Péter Gyöngyi szólt arról is, hogy a védői indítvánnyal szemben nem volt olyan, az első fokon eljáró bíró tanács elnökének kizárására vonatkozó kérelem, amelyről ne döntöttek volna. Ugyanakkor azt is mondta, hogy az ítéletben vannak kisebb hibák, de szerinte ezek a másodfokú eljárásban orvosolhatók. Kitért arra is, hogy a helyszíni szemlék során valóban történtek szabálysértések, de helyesnek tartotta az elsőfokú bíróság álláspontját, amely szerint a formai hibák nem feltétlenül hatnak ki a jegyzőkönyvi tartalomra.
Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott ügyvédje pontokba szedve sorolta, hogy miért tartja indokoltnak az ítélet hatályon kívül helyezését, az eljárás megismétlését. Az ügyvéd védence felmentését is indítványozta bizonyítottság hiányában. A védő hatályon kívül helyezést indítványozott egyebek mellett azért, mert szerinte sérült a védelemhez való jog, amikor két vádlott kihallgatásakor nem volt jelen az egyik védő, nem vehettek részt olyan eljárási cselekményben, amelyhez joguk lett volna, és volt olyan is, hogy nem is tájékoztatták védencét és őt valamilyen eljárási cselekményről. Ugyancsak hatályon kívül helyezési indokként hozta fel a vádtól való eltérést, a szerinte nem törvényes tanúfigyelmeztetéseket, valamint a korlátozott védői jogokat. Bérdi Zsolt indítványozta azt is, hogy zárják ki a bizonyítékok közül a telefonlehallgatások során beszerzett adatokat.
Helmeczy László sértetti jogi képviselő a tárgyaláson azt mondta, hogy szerinte "elképesztő" nyomozati hiányosságok voltak, de az elsőfokú bíróság kifogástalan munkát végzett. Azonban - mint hangoztatta - nincs lezárva az ügy, mert több kérdés is nyitott maradt: ki volt a vádlottak eddig fel nem derített társa a besenyszögi rablásnál, kik voltak az ötletadók és a felbujtók? Az ügyvéd az állam felelősségét is felvetette, mert szerinte megakadályozhattak volna gyilkosságokat, ha megfelelően együttműködnek a katonai és nemzetbiztonsági szolgálatok. Csonka Árpád, aki szintén sértetti jogi képviselő, arról beszélt, hogy az elkövetőek a cigányokat "parazitáknak" minősítették, számukra az volt a lényeg, hogy "pusztuljon a cigány". Közölte, a vádlottak polgárháborút akartak kirobbantani azzal, hogy tisztességes embereket választottak ki célpontnak.
A bíróságon ismertetett iratokból kiderült, hogy felfüggesztették a besenyszögi rablás miatt az elsőfokú ítélet után újraindult nyomozást, mert nem találtak az ügyben - negyedik társként - meggyanúsítható embert. Az elsőfokú ítélet Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt terhére rótta a besenyszögi fegyverrablást is, amelynek során a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. A bűncselekményben az eddigi adatok szerint egy negyedik ember is részt vehetett. Egy ismertetett jelentésből pedig az derült ki, hogy a büntetőügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva ellen nyomozás folyik hamis tanúzás miatt. A nő ellen még 2014. áprilisában tett feljelentés Miszori László, az ügyben első fokon eljáró bíró tanács elnöke. Mint elhangzott, a tanú még a per során elismerte, hogy több valótlan vallomást tett. A per szerdán folytatódik. Az ügyben várhatóan május 8-án hirdetnek határozatot.
A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.
Szöveg: MTI
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
