Pesti Srácok

Döntött az Országgyűlés: küldünk katonákat az Iszlám Állam ellen

Döntött az Országgyűlés: küldünk katonákat az Iszlám Állam ellen

Kedden szavaztak a parlamentben arról a javaslatról, amely lehetővé teszi a magyar részvételt az Iszlám Állam (IS) elleni harcban, az iraki Erbílben. A parlament 137 igen és 57 nem szavazattal elfogadta a javaslatot. A döntésben a Fidesz–KDNP–DK–Együtt-koalíció került szembe a Jobbik–MSZP–LMP-trióval.

A kormány által benyújtott javaslat szerint legfeljebb 150 – váltási időszakban 300 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst küldhet majd Magyarország Irakba. A katonák 2017 végéig láthatják el a feladatukat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az összesen 150 katonából 110 teljesítene szolgálatot a helyszínen, hat magyar tiszt pedig a vezetési pontokon lenne jelen.

A határozati javaslat elfogadásához kétharmados többség kellett, amihez a Fidesz–KDNP-s képviselők már nincsenek elegen. Szerencséjükre azonban akadnak még a parlamentben pártok, amelyek támogatják és szintén megszavazták a javaslatot. A Fidesz–KDNP-vel ezúttal együtt szavaztak a DK-s képviselők és az Együtt, míg a javaslat ellen voksolt a Jobbik, az MSZP és az LMP is.

PestiSracok facebook image

Nemmel szavaztak viszont az MSZP-sek, a jobbikosok és az LMP-sek, valamint a PM-es Szabó Tímea, a szolidaritásos Kónya Péter, illetve a fideszes Bencsik János is. A szocialisták azt szerették volna, hogy Magyarország segítse az Iszlám Állam elleni harcot, de ne katonákkal. Ezért benyújtottak egy módosítást, ami a jelenlegi szerepvállalásunkat jelentősen meghaladja, de a katonák küldését nem engedni. Ezt leszavazta a Fidesz, így a szocialisták nemmel szavaztak a javaslat egészére. „Az MSZP szavazatával nem fog asszisztálni Orbán Viktor külpolitikai pávatáncához, amelynek következményei beláthatatlanok hazánk polgárainak biztonsága szempontjából” – írták keddi közleményükben. Ennek ellenére feltehetően voltak, akik nem tartották be a frakciófegyelmet: Hiller István és Kunhalmi Ágnes nem nyomott gombot.

Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztőként az ellenvetésekre hétfőn úgy válaszolt: az ENSZ több korábbi határozatában felhívta a tagországokat, hogy támogassák a szélsőséges erőszak, a terrorizmus elleni küzdelmet, így elegendő jogalap van a misszióra. A katonák számával kapcsolatban közölte, irreleváns összevetni a szerepvállalás mértékét a többi országgal, a feladat, amelyet elvállaltak, ennyi katonával végezhető el.

Forrás: Index

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.