"Legalább most történik valami, és megújul a város"

Budapest egyik legfontosabb problémája jelenleg a hajléktalankérdés, és bár jelentős változásra nem lehet számítani, bár így is tapasztalható előrelépés – mondta Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A cikkből kiderült: sokallja a 23 kerületet és biztos, hogy 2019 után nem vállalná a főpolgármesteri jelölést.

A fővárosi fejlesztésekre igénybe vehető uniós források magasabbak lesznek a tervezetnél. A kormány döntése értelmében a 2020-ig felhasználható kerete 340-350 milliárd forintnál is több lesz, ennek elsődleges felhasználását a 3-as metró felújítására költi el a főváros, mondta el Tarlós István. A főpolgármester kitért rá, arcátlan, pimasz hazugság az az ellenzéki vélemény, mely szerint a metró felújítási tervei már az előző főpolgármester idején elkészültek. „Ez a mai kommunikációs divat mellett is elképesztő, hiszen 2010 előtt nemhogy vonaltervet nem készítettek, de még tárgyalni sem voltak hajlandók róla.”

A főpolgármester elmondta: a kivitelezés tervezési munkálatai már zajlanak, a szerelvényfelújítás közbeszerzési eljárása folyamatban van. A kormány segítségével csaknem 125 milliárd forintból felújíthatjuk a teljes infrastruktúrát. A síncserék egyébként több mint egy éve folyamatban vannak. Tarlós a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítását is támogatná, erre egyelőre nem fog sor kerülni, a jelen ciklusban legfeljebb a vonalhosszabbítás tervezése készülhet el a rekonstrukció mellett.

A következő évek másik fontos fejlesztése a villamosvonalakat érinti, többek között befejezik a budai fonódó villamoshálózat kiépítését. „Új összeköttetés lesz a Keleti pályaudvar és Újpalota, valamint a külső Bécsi úton át Óbuda és az esztergomi vasútvonal között, valamint a most meghosszabbított vonalú 1-es villamos pályáját elvisszük az Etele térig, azaz a Kelenföldi pályaudvarig. Ott megépül az az 1500 férőhelyes őrzött P+R parkoló, amelyet elődeink még megterveztetni is elfelejtettek. Kiépül a csomópont, ahol összeér a vasúti, a távolsági autóbusz-közlekedés a villamossal, a metróval és az autósforgalommal, kapcsolódva az M7-es és az M1-es autópálya bevezető szakaszához. Ezzel válik teljessé a 4-es metró beruházása is.

A dugódíjjal kapcsolatban a főpolgármester elmondta, megtalálták a bizonyítékot arról, hogy a 4-es metró uniós támogatási megállapodásába Demszky Gábor kifejezett ajánlására vették bele a kötelezően bevezetendő dugódíjat. „Ha már be kell vezetnünk a dugódíjat, a jelenlegi helyzetben 2016 végéig, akkor „értelmezhető” területen és mértékben biztosítanunk kell az autómentességet és a fővárost illető bevételt. A „kettős adóztatás” elkerüléséért a kormánnyal újra tárgyalnunk kell az útdíjról, a dugódíj bevezetésének műszaki-gazdasági hatásairól. Egyelőre viszont az az igazság, bárki bármit is mond vagy ír erről, hogy semmilyen döntés nincs sem a zónahatárokról, sem a díj mértékéről.”

A parkolás kapcsán Tarlós István úgy fogalmazott, osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint Budapest parkolási rendszerét egységesíteni kellene, központi, azaz fővárosi irányítással. „Bármelyik európai fővárosba megyünk, a belső városrészekben mindenütt fizetni kell a parkolásért, és nem is keveset. Nálunk valóban szűkösek a körülmények, éppen ezért igyekszünk minél több P+R parkolót építeni, nemcsak a város határán, hanem a főbb belső csomópontoknál is.”

A főpolgármester a város általános állapotával kapcsolatban elnézést kért a jelenleg dúló közlekedési káosz miatt, ugyanakkor elmondta: „legalább most történik valami, és megújul a város. Befejezzük például a Margitsziget megújítását, megoldjuk a csillaghegyi öblözet, benne a Római-part teljes árvízvédelmét, új hulladékfeldolgozó üzemet építünk, a régit felújítjuk, a város vízhálózatának ma már egészségkárosítónak minősülő azbesztcement főnyomócsöveit is kicseréljük.”

Tarlós az egyik legsúlyosabb problémának nevezte Budapesten belül a hajléktalan kérdést. „Van egy felelőtlen, megítélésem szerint álságos motivációk alapján működő civil szervezet, amely folyamatosan hecceli ezeket a szerencsétlen embereket. Eközben különböző ombudsmanok csendes szobák íróasztalai mögül, a helyzetet messziről vizsgálva papírokat gyártanak. Ezzel szemben nekünk a naturális élettel kell szembenéznünk. „

„Végre tisztázni kellene, hogy miért Budapestnek kellene megoldania a fél ország problémáját. Mindenesetre a hajléktalanprogramunkat a Belügyminisztérium támogatásával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány közreműködésével folytatjuk. Én is azt mondom, hogy a város mindenkié. Azé a több mint 1,7 millió emberé is, aki nem hajléktalan. Mi 2013-ra egész tűrhető rendet alakítottunk ki, s ahogy ma ismét kinéznek aluljárók, parkok városszerte, köszönjük a nagyméltóságú hatóságok, bíróságok döntéseinek.”

Budapest szervezeti vonatkozásában a főpolgármester úgy nyilatkozott, soknak tartja a 23 kerületet, és egy egységesebb Budapestet preferálna. „Vannak olyan problémák, amelyeket a jövőben is célszerű lesz városrészi szinten megoldani, például a szociális kérdéseket. Azonban a közlekedésszervezést, a városrendezést vagy a már említett parkolást, a közterület-felügyelet kezelését indokolt központilag irányítani. Úgy tudom, az ország vezetése régóta támogatna egy fővárost érintő közigazgatási reformot. Eddig kényes kérdésként kezelték a dolgot, de 2019-es hatállyal mindenképpen indokoltnak, és elengedhetetlennek látom az átalakításokat, legalábbis ha racionálisan működő várost akarnak. „

„Annak, hogy utána folytassam ezt a munkát, egész minimális az esélye, szinte semmi” – mondta el 2019-es újraindulásának kérdésére.

Forrás és a teljes interjú: mno.hu