Leporolták a tizenöt éve meggyilkolt bróker aktáját

Március 27-én újból nyomozást rendelt el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Reichardt Ignác, a London Bróker Értékpapír Rt. egykori tulajdonosának meggyilkolása ügyében - írja a Magyar Nemzet. A napilap nemrég értesült arról, hogy a 2000-es merénylet aktáit a Buda-Cash és a Quaestor bedőlésével nagyjából egy időben leporolták, mivel tizenöt év múltán végre esély nyílt a rejtélyes bűneset megoldására.

A rendőrség a Magyar Nemzet kérdéseire csak az eljárás megindításának tényét erősítette meg, részleteket nem közölt. Így azt egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy a Reichardt-gyilkosság és napjaink brókerbotrányai között bármiféle kapcsolat áll fenn, néhány érdekes egybeesésre azonban érdemes ráirányítani a figyelmet.

Talán a legfontosabb ezek közül Reichardt Ignác és Kovács Tibor, a Buda-Cash alapítójának kapcsolata, ami márciusban az ATV-nek is feltűnt. A csatorna internetes oldalán akkor a HVG korabeli lapszámaiból idézgettek, mivel azokban többször is elővették a két üzletember viselt dolgait. Az összeállításban egyebek közt az olvasható, hogy a terepjárójában több lövéssel kivégzett Reichardt a Fővárosi Ingatlankezelő Rt. (Fik) és a Budalakk-birodalom egyik tulajdonosának, Kovács Tibornak a strómanjaként is működött.

Kovácsot ráadásul a 90-es évek második felében az egyik üzlettársa, Rózsa Ferenc azért jelentette fel, mert szerinte Kovács az ő tudta nélkül utalt jelentős összegeket a London Brókerhez, illetve – Reichardt közreműködésével – eltüntette a brókerháznál tartott Fik-részvényeket.

Emellett felidézték, hogy a hetilap szerint a London Bróker Andrássy úti székházát éppen egy olyan társaságtól vásárolták meg, amely korábban Kovács érdekeltségébe tartozott, és a siófoki Albatrosz Hotel Kft.-hez is egyaránt közük volt, s ez néhányak szerint már túlmutat a véletlenen.

A másik érdekesség, hogy a Buda-Cash-botrány kapcsán többször elhangzott: a brókerház tizenöt éven keresztül hamisított adatokat szolgáltatott saját tevékenységéről, és a trükközéseivel legalább 100 milliárd forintos kárt okozott. Ha ez valóban így van, akkor a visszaélések a Buda-Cashnél a London Bróker Rt. bukásával, valamint Reichardt meggyilkolásával körülbelül egy időben kezdődtek.

Fontos megjegyezni, hogy Kovács Tibor 1998-ban kiszállt a Buda-Cashből, Reichardt Ignác pedig két hónappal a halála előtt, 1999 novemberében adott túl a London Brókerben lévő érdekeltségén. A brókerházat azonban akkor már több mint egy éve figyelték a hatóságok a Fik-részvények ügye miatt. A London Bróker nem emiatt dőlt be, hanem azért, mert a számláján 1999 nyarán több alkalommal fedezetlen összegek tűntek fel, és ezért az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felfüggesztette a befektetési szolgáltatói tevékenységét, valamint zárolta a társaság számláit, s egyúttal vizsgálatot rendeltek el a brókerháznál.

Amikor Reichardot 2000. január 14-én Budafokon meggyilkolták, sokan gondoltak arra, hogy a férfi ki akart tálalni a milliárdos pénzügyi visszaélésekről, s ezért hallgattatták el. De az is felvetődött, hogy az olajmaffiához fűződő állítólagos kapcsolatai miatt lőtték agyon.

Képünk illusztráció. Fotó: police.hu