Pesti Srácok

Ma döntenek a Quaestor-károsultak kártalanításáról

Ma döntenek a Quaestor-károsultak kártalanításáról

Az Országgyűlés ma a házszabálytól eltérő gyorsasággal fogadhatja el azt a kormánypárti előterjesztést, amely 30 millió forintig kártalanítana minden Quaestor-károsultat. A képviselők emellett határozatot hozhatnak egy Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásáról, továbbá dönthetnek a rendőrök és katonák bérének emeléséről is.

A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit szavazások követnek.

A parlament ekkor dönthet arról a kormánypárti képviselők által benyújtott javaslatról amely egy követeléskezelő alap felállításával a Quaestor minden károsultját kártalanítaná 30 millió forint erejéig. A javaslat értelmében a károsultak július végéig juthatnának hozzá pénzükhöz.

PestiSracok facebook image

Szavaznak a kormány azon kétharmados többséget igénylő előterjesztéséről is, amely lehetővé tenné a magyar részvételt az Iszlám Állam elleni koalícióban, az iraki Erbílben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az összesen 150 katonában 110 teljesítene szolgálatot a helyszínen, hat magyar tiszt pedig a vezetési pontokon lenne jelen. Az indítványt várhatóan a szocialista frakció támogatásával fogadhatja el a kormányoldal.

Szintén ellenzéki támogatásra lesz szükség azokhoz a kétharmados törvénymódosításokhoz, amelyek lehetővé teszik a rendőrök és a katonák bérének emelését. A kormány szándékai szerint az idén 30 százalékkal, majd azt követően évente 5-5 százalékkal, így 2019-ig bezárólag összesen 50 százalékkal nőnének a bérek az ágazatban.

Szavazhatnak a képviselők az állami földvagyon kezelésével összefüggő törvénymódosításról is. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban elképzelhetőnek nevezte, hogy néhány fideszes képviselő nemmel szavaz majd a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő földek nemzeti földalapkezelőhöz kerülését célzó javaslatra, de szerinte a kormánypárti képviselőcsoport túlnyomó többsége indokoltnak tartja, hogy a föld kezelését egységesen bonyolítsa le a kormány, az ne legyen szétdarabolt, mert abból visszaélések származnak.

A szavazásokat követően hat előterjesztés vitája kezdődhet meg. A képviselők így egyebek mellett elmondhatják a véleményüket a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépést segítő fideszes törvényjavaslatról, valamint a kabinet energiahatékonyságról szóló előterjesztéséről is.

Forrás: InfóRádió

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.