Pesti Srácok

Napi Gazdaság: embert és olvasót is visznek Simicskától

Napi Gazdaság: embert és olvasót is visznek Simicskától

Már kedden kétoldalnyi belpolitikával bővül a Magyar Nemzet volt főszerkesztője, Liszkay Gábor által megvett Napi Gazdaság, amely új nevet szeptemberben kaphat. A Fideszben arra számítanak, hogy az új lap át tudja venni a Magyar Nemzet helyét, és a 2018-as választásokra ismét érdemi médiatámogatása lesz a pártnak. Ha még a TV2-t is meg tudnák szerezni az idén, akkor a párt viszonylag könnyen átvészelné a Simicska Lajos meghirdette médiaháborút, és újból lehetne egy milliós elérésű médiája.

Liszkay Gábor a mai napon megvásárolta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től a Napi Gazdaság napilapot kiadó kft. száz százalékos üzletrészét. A befektetés célja kitölteni a Nemzet-csoport „elvesztése” révén keletkezett "űrt" és a Magyar Nemzet helyébe lépni a lappal.

Liszkay Gábor hétfőn, egy állománygyűlés keretében jelentette be a szerkesztőségnek, hogy ő az új tulajdonos, a főszerkesztő pedig az a Csermely Péter lett, aki korábban szintén a Magyar Nemzet és a Hír Tv egyik emblematikus figurája volt. A hétfőn kiadott közlemény szerint az új vezetés célja, hogy az újság eddigi erős gazdasági jellegének megőrzése mellett a következő hónapokban jelentékeny társadalmi, közéleti, politikai és kulturális tartalommal bővítse ki a lapot. Közölték azt is, hogy az átalakuló napilap irányultságát tekintve „vállaltan polgári, konzervatív, mérsékelten jobboldali” lesz.

A hvg.hu úgy értesült, a Napi Gazdaság Kiadó Kft. a miniszterelnöki főtanácsadó, Habony Árpád és a volt miniszterelnökségi államtitkár Győri Tibor által alapított és múlt héten bejegyzett Modern Media Group (MMG) Zrt.-től függetlenül fog működni. „Ez a vállalkozás nem kötődik a Habony-féle médiacéghez. Liszkay teljesen szabad kezet kapott, hogy felépítse az új Nemzetet” – mondta a hvg.hu-nak egy, az ügyletre rálátó forrás.

Hétfőn azonban a Napi Gazdaság Kft. és az MMG még ugyanarra a címre volt bejegyezve egy óbudai irodaházban. Az Modern Media Grouphoz fog tartozni a via.hu is, mely a közéleti véleményportál szerepét látja el, valamint egy ingyenes terjesztésű hetilap is. Bár a Napi Gazdaság átalakítása már el is kezdődött, új nevet csak szeptemberben fog kapni, akkora nyeri el a lap végleges formáját, ahogy a hetilap indítását is őszre tervezik, tudta meg a hvg.hu (értesüléseik szerint felmerült a Haza lehetséges névként). A lap úgy értesült, a jövőben indul majd egy új közéleti rádió is, mely szintén Liszkay keze alatt fog futni.

A Napi Gazdaság a jelenlegi 16 oldalról 20 oldalasra bővül, ebből 7-8 oldal lesz gazdasági tartalmú. Ahogy azt múlt pénteken megírtuk, a lapnak két főszerkesztő-helyettese lesz: az eddig e poszton lévő Czirják Imre mellé érkezik Villányi Károly, aki korábban szintén a Magyar Nemzet lapszerkesztője volt, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője pedig lapszerkesztő lesz. A szerkesztőség is átalakul, a hvg.hu úgy tudja, Leitner Attila lapszerkesztőtől már meg is váltak, a főszerkesztő-helyettesek pedig még a hivatalos kinevezésük előtt újabb embereket – köztük korrektorokat és tördelőket – igyekeztek átcsábítani a Magyar Nemzettől, írja a portál.

Pár héttel ezelőtt a Fidesz egyik vezető politikusa azt mondta a hvg.hu-nak, inkább a Heti Választ (HV) szeretnék megtartani, hiba lenne úgy lemondani a hetilapról, mint ahogy a Magyar Nemzetről, de egyelőre nem világos, hogy a Simicska érdekeltségébe tartozó, de Orbán-kabinet egykori szóvivője, Borókai Gábor vezette Heti Válasz milyen irányt vesz. A PestiSrácok.hu azonban úgy értesült, hogy Borókai már letette a voksát és a Lajos-birodalomban kíván maradni.

A Napi Gazdaság sorsa és az új médiumok bevezetése kardinális kérdés, a hvg.hu portál értesülései szerint ezek a kérdések elnökségi szinten is napirenden vannak, a cél ugyanis a 2018-as választásokig elérni a Magyar Nemzet példányszámát. Mivel a lappiacon senki nem tudta elkerülni a nyomtatott sajtót általában jellemző zsugorodást, legfeljebb tippelni lehet a Liszkay tulajdonába került újság jelenlegi példányszámát. A Magyar Nemzet közel a harmadára esett vissza az elmúlt 13 évben. Ha ez igaz a Napi Gazdaságra is, akkor most 4-5 ezer példánynál tart.

Ehhez fokozatosan növelnék az állami hirdetések számát. Ez már elkezdődött: január-februárban már megötszöröződött az állami reklámozók aktivitása az újságban 2013-hoz képest. A másik eszköz a szavazók vásárlásra buzdítása lehet természetesen a kormányoldalról.

A hvg.hu szerint a Nemzettől eddig 13-15 ember távozott, többségük Liszkay új lapjánál folytathatja. A PestiSrácok.hu információi szerint ennél jóval többen, összesen negyvenen jöttek el Simicska Lajos médiacsoportjától.

Forrás: HVG.hu, PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.