Pesti Srácok

Öngólt rúgott a TASZ, elismerte, nem működött a tűcsereprogram

Öngólt rúgott a TASZ, elismerte, nem működött a tűcsereprogram

Óriási öngólt rúgott a Társaság a Szabadságjogokért, amely ma elismerte, önmagában nem működik a tűcsereprogram - tájékoztatta portálunkat Ferencz Orsolya, a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke. A szakember a Társaság a Szabadságjogokért mai nyilatkozata után szólalt meg. A TASZ ugyanis ma azt állította és azt jelentette be, hogy duplájára nőtt a hepatitis C-vel fertőzött drogfogyasztók aránya Budapesten 2011 és 2014 között.

"A Társaság a Szabadságjogokért, élén a drogliberalizációért kétségbeesetten küzdő Sárosi Péterrel ma óriási öngólt rúgott. Minden korábbi állításával ellentétben, Sárosi Péter - talán véletlenül, de - végre elismerte, hogy önmagában a tűcsere program nem működik. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a program nem szolgálta még az érintettek érdekét sem, mivel a hepatitis C-vel fertőződött drogfogyasztók száma éppen akkor duplázódott meg, 2011 és 2014 között, amikor a tűcsere programot folytatták. Emellett sok ezer eldobált, fertőzött tű hevert az utcákon, tereken, veszélyeztetve a drogot nem használó lakosság egészségét. Örülünk, hogy végre Sárosi Péter is belátta a program kudarcát" - reagált közleményben a TASZ bejelentésére Ferencz Orsolya, a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke. Hangsúlyozta a probléma tényleges kezelése érdekében Józsefvárosban újjáalakították a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, számos elismert addiktológus, toxikológus szakember és jó néhány szakmai civil szervezet segítségével dolgoznak a drogprobléma kezelésén. Céljuk, hogy a drogbetegek végre valódi segítséget és ellátást kapjanak, valódi esélyt a gyógyulásra és rehabilitációra.

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.