Pesti Srácok

A cigimaffia profitált legjobban a trafikrendszerből

A cigimaffia profitált legjobban a trafikrendszerből

Drámai lökést adott a határ menti dohánycsempészetnek és az ahhoz kötődő szervezett bűnözésnek a trafikrendszer – tudta meg a nol.hu. A hatalmas érdeklődés miatt a hazai vállalkozókból lett csempészek már a nemzetközi bűnszervezetekkel is kapcsolatban állnak.

Nem maffiaszervezetként, hanem hálózatként működő multinacionális vállalatként lehetne jellemezni a csempészek módszereit, ahol a fő szempont a gyorsaság, a rugalmasság, a hatékonyság és persze a diszkréció - tudta meg a nol.hu. A források szerint a kisebb helyi „vállalkozók” mellett a keleti és a déli zöldhatáron is nagyjából fél tucat erősebb csoportosulás bonyolítja az üzletet. A bűnbandák szervezettségére jellemző, hogy a határ mentén tevékenykedő csempészbandák gyakran közvetlenül Amszterdamból vagy éppen Norvégiából kapják meg a megrendelést.

A trafik-rendszer és a drágulás miatt ráadásul Magyarország tranzit-jellege is megváltozott, mert a csempészáru fele a magyar piacon kel el. Az üzlet méreteire csak következtetni lehet: piackutatói jelzések szerint mára a hazai dohány-feketepiac részaránya a belső piacon jóval tíz százalék fölé nőtt, ami erős becsléssel 50 milliárd forint körüli forgalmat jelent.

PestiSracok facebook image

A profit zöme dobozonként 1-1,5 euró, vagyis egy hátizsáknyi dohányárun egy-kétmillió forint haszna lehet a csempésznek. Más a helyzet, ha az áru Nyugatra indul. Ausztriában 4-5 euró, az Egyesült Királyságban hat euró körül van a fogyasztói ár, míg a skandináv piacon 10-12 euróba kerül a doboz cigaretta. A piac nagyhalai pedig ennél jóval nagyobb tételben játszanak: egy kamionba nagyjából 3-4 millió szál cigaretta fér el, azaz egy rakomány dohányáru a célállomástól függően százmilliós-milliárdos nagyságrendű – adja hírül a nol.

Teljes cikk itt olvasható.

Forrás: nol.hu

Fotó: police.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.