Továbbra is özönlenek be a déli határon az illegális bevándorlók. Jó részük nem kér menedékstátust, inkább vállalja, hogy azonnal visszatoloncolják Szerbiába, hátha a következő próbálkozás során nem kapják el a magyar hatóságok.
Változatlanul özönlenek Szerbia felől az illegális migránsok. Szász Ildikó, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület munkatársa, aki a röszkei idegenrendészeti előállítóban és a szegedi határrendészeti kirendeltségen is dolgozik a Népszabadság kérdésére úgy válaszolt: a magyar hatóságok nehéz körülmények között végzik a dolgukat. Sem az ügyintézők létszámát, sem az ellátást nem ilyen nagy létszámra méretezték. A múlt héten a menekülők sokasága miatt krízishelyzet alakult ki, amelyet azonban jól kezeltek a hatóságok. Ez nem jelenti azt, hogy aki amúgy is nehéz helyzetben van, és kicsit késve kap például enni, ne mondhatná joggal, hogy ő már nagyon éhes.
Szász Ildikó elmondta: van, aki nem is akar Magyarországon menedékjogot kérni – inkább hagyja, hogy visszavigyék Szerbiába, majd újra próbálkozik, hátha anélkül jut át Magyarországon, hogy őrizetbe vennék. Ők ugyanis nem Magyarországon akarnak menedéket kérni, és attól tartanak, ha itt regisztrálják őket, akkor a dublini szabályok szerint a célországukból majd visszaszállítják őket Magyarországra. A szerb hatóságok döntik el, kit vesznek vissza, bár elegendő bizonyíték szokott lenni, ha az illetőt a szerb határ közelében vették őrizetbe, szerb pénz, vagy valamilyen szerbiai tartózkodásra utaló papír, bolti nyugta van nála.
A Menedék Egyesület munkatársa szerint az eljárásnak megvannak a nemzetközi módszerei. A menedéket kérőt kikérdezik, milyen veszély fenyegeti a hazájában, majd megpróbálják az általa elmondottakat ellenőrizni. Mivel több ország is foglalkozik menedékkérelmek elbírálásával, részletes nemzetközi adatbázis áll rendelkezésre, hogy ellenőrizzék a menekültinterjúban elhangzottakat. Ha például valaki azt mondja, ő egy üldözött párt aktivistája, kikérdezik a részletekről: ki a párt vezetője, hol van a székháza, milyen színű annak az ajtaja.
Talán azért, mert nyíltan egyik uniós tagjelölt vagy tagország sem helyezkedik szembe az Európai Unió szabályaival. Szerbia hivatalosan nem engedheti át őket a határállomáson, mint ahogyan hivatalosan Magyarország sem teheti meg, hogy továbbirányítja a menekülteket Ausztriába vagy Németországba, ahová menni akarnak. A nemzetközi együttműködés korrektségének kérdése, hogy egyik ország milyen helyzetbe hozza a másikat. Nagyon nehéz elérni, hogy menekültügyben valamilyen igazságos közteherviselés alakuljon ki az Európai Unió tagországai között, véli Szász Ildikó, aki azonban örül annak, hogy egyre több őszinte segítője van a migránsoknak – Szegeden például a MigSzol csoport tagjai. A Menedék Egyesület munkatársa úgy gondolja: változna a hazai közvélemény, ha az emberek jobban belelátnának a menekülők sokszor tragikus sorsába.
Gyorsított eljárásban két év végrehajtható börtönre ítéltek egy szerb embercsempészt Szegeden. Az illető a röszkei határállomás melletti benzinkútnál megismerkedett két személlyel, és arra vállalkozott, hogy az illetők által rendelkezésre bocsátott nagyobb személyszállító járművel illegális migránsokat szállít tovább Bécsbe hétszáz euró fizetségért. Mórahalmon fel is vett tizenegy szír állampolgárt, majd a városon áthajtva a belterületen egy helyi lakos feltartóztatta őket, és kihívta a rendőrséget. Mielőtt a 72 órás őrizetbe vételi idő letelt volna, a szerb férfit már el is ítélték. Fellebbezett, így az ítélet nem jogerős, de elrendelték az előzetes letartóztatását.
