Giavazzi: „Ha a görögök a szegénységet választották, hát hadd kapják meg”

Kemény hangon bírálta Francesco Giavazzi, a milánói Bocconi Egyetem közgazdász professzora Görögország adósságrendezési politikáját a Finantial Times véleményrovatában. A professzor szerint az európai vezetőknek ideje lenne felismerni, hogy a görög válság nemcsak pénzügyi, hanem integrációs kérdés is! Az euró nem helyettesítheti a mélyebb politikai integrációt, ami nélkül viszont nem képes fennmaradni. „Ma pedig ennek Görögország az útjában áll" – jelenti ki Giavazzi.

A professzor szerint a bevándorlás, a menekültkérdés, India és Kína felemelkedése, a dzsihádisták jelentette veszély és az orosz revízionizmus helyett Európa vezetői éveken át azon agonizáltak, hogy mi legyen a görögökkel. Ráadásul ennek nem nagyon lett kézzel fogható eredménye, mert a Sziriza-kormány a reformok nagy részét visszavonta.

Giavazzi rámutat, hogy a görög kormány töretlen népszerűségéből azt a következtetést lehet levonni, hogy a görögök azt támogatják: Görögország maradjon olyan ország, ahol az egy főre eső GDP kevesebb mint fele az Írországinak, kevesebb, mint Szlovéniában és hamarosan Chile is megelőzi. „Csak remélni tudom, hogy Athénban senki sem álmodik arról, hogy az adósságelengedés és az eurózónából való kilépés valamilyen alternatív növekedési utat kínál. Ha a görögök a szegénységet választották, hát hadd kapják meg" - húzza alá a közgazdász.

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy valóban olyan nagyon fontos-e, hogy Görögország az unió tagja maradjon" - hangsúlyozza a közgazdász. A hitelesség már így is, úgy is oda van, az Európai Központi Bank pedig gondoskodott róla, hogy a monetáris unió kibírja a Grexitet. Giavazzi rámutat, hogy amióta Athén belépett a monetáris unióba, 400 milliárd euró kölcsönt kapott. „Ideje szembenézni a valósággal, hogy ezt sosem fogják visszafizetni" - jegyezte meg.

A Finantial Times a Görögország és a mentőprogram lebonyolításáért felelős intézmények közötti egyeztetéseket ismerő névtelen forrásokra hivatkozva arról ír, a hitelezők amiatt aggódnak, hogy Athén veszélyesen elszámítja magát. Arra játszik, hogy a lehető legutolsó pillanatig elnyújtsa a tárgyalásokat abbéli reményében, hogy végül a hitelezők beleegyeznek a nagy arányú adósságleírásba, és átutalják az Athénnek félretett 7,2 milliárd eurót, amihez csak kevés feltételt támasztanak.

„Nem megállapodni akarnak. Adósságelengedést akarnak. Szerintem nem fognak mozdulni. Azt hiszem, arra várnak, hogy mi pislogjunk elsőnek, de ez nem fog megtörténni" - idézi a lap az egyik neve mellőzését kérő tisztviselőt.

Forrás: MTI

Fotó: www.delorsinstitute.eu