Pesti Srácok

Holtában is el lehetne ítélni Biszkut

Holtában is el lehetne ítélni Biszkut

Az Alapjogokért Központ szerint megfontolásra érdemes a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) javaslata, mely a kommunista diktatúra működtetőit – például Biszku Bélát – azok halála után is felelősségre vonhatóvá tenné. A NEB álláspontja szerint a történelmi felelősség kérdése az irányadó.

Az Alapjogokért Központ szerint a NEB javaslata alapján a nemzetközi jog szerint az „el nem évülő bűncselekmények”, illetve az ún. „kommunista bűncselekmények” alapján indult eljárásokban a terhelt halála nem minősülne az eljárás akadályának. A NEB javaslata az eljárási törvények egységét meg nem bontó módon a fent említett kiemelt jelentőségű ügyekben speciális kivételszabályokat állapítana meg.

Eszerint az eljárási szabályok rögzítenék, hogy a hatóságoknak a feljelentés, a nyomozás, a bizonyítás, de a vádemelés során is figyelmen kívül kellene hagyniuk azt a tényt, hogy a terhelt elhunyt. A javaslat emellett a bíróságok számára is előírná, hogy az eljárást ilyen esetben nem szüntethetik meg.

PestiSracok facebook image

A Központ úgy véli, hogy mivel a halál természetszerűleg lehetetlenné teszi a büntethetőséget, ezért ennek kapcsán szintén elegendő lenne az eljárási törvény módosítása. Így a bíróság „csak” megállapítaná a tényállást, döntene arról, hogy a vádlott bűnös-e, és ha igen, akkor milyen bűncselekményben – azonban büntetést nem szabna ki.

Emlékezetes, Katona Gábor, a NEB jogi főosztályának vezetője korábban a lengyel példára hivatkozva tartotta lehetségesnek, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás. A NEB kétféle koncepciót készített, az egyik elsősorban a nyomozati szakban, a gyanúsításig, a másik viszont egészen az elítélésig tenné lehetővé az eljárás folytatását.

Katona Gábor kitért arra is, a jogalkotó az alaptörvénnyel teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ezeket a bűncselekményeket vizsgálni lehessen, és azzal egy időben fogadták el a “lex Biszkuként” elhíresült elévülhetetlenségi törvényt, amelynek alapján az eljárásokat folytatni lehet, nem véletlen tehát, hogy ezek a jogalkotói problémák most merülnek fel.

Forrás: Alapjogokért Bizottság

Fotó: index.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.