Pesti Srácok

Az EP jogi bizottsága előtt a kémkedéssel vádolt jobbikos ügye

Az EP jogi bizottsága előtt a kémkedéssel vádolt jobbikos ügye

Zárt ülésen hallgatta meg az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága Polt Péter legfőbb ügyészt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügyében. A gyanú szerint a politikus rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal.

Polt Péter az ülés utáni sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy sikerült választ adnia a felmerült kérdésekre, és vázolta az ügy bonyolultságát adó körülményeket. Ennek sajnálatosan az szabott korlátokat, hogy az ügy olyan titkos információkat tartalmaz, amelyeket zárt ülésen sem lehet feltárni. Polt szerint csak a mentelmi jog fel felfüggesztését követően lehet gyanúsítottként meghallgatni Kovács Bélát, a nyomozás egyes részleteit csak ezután lehet feltárni. A legfőbb ügyész várhatóan őszre készíti el jelentését Kovács mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyet majd megvitat a bizottság, végül pedig javaslatot tesz az EP teljes plénumának.

Tavaly májusban a nemzetbiztonsági bizottság az üggyel összefüggésben meghallgatta Vona Gábort és Kovács Bélát. A testület előtt megjelentek a nemzetbiztonsági szolgálatok képviselői is, akik arról tájékoztatták a bizottságot, hogy a férfi valóban kémkedés gyanújába keveredett, és a feljelentésig beszerzett néhány információt is megosztottak a bizottsággal. Az ülés utáni sajtótájékoztató közben Kovács Béla elhagyta a Képviselői Irodaházat, az újságírók hiába futottak utána, nem nyilatkozott, majd eltűnt a nyilvánosság elől. A bizottság tagjai a Jobbik delegáltjának kivételével meggyőzőnek értékelték a szolgálatok által közölteket.

PestiSracok facebook image

A sajtóban korábban megjelent hírek szerint Kovács édesapja külügyminisztériumi munkája kapcsán jutott ki Japánba, majd Leningrádban és Moszkvában tanult. Kovács orosz származású felesége korábban egy japán férfival, majd az osztrák alvilág egyik ismert figurájával kötött vélhetően érdekházasságot az állampolgárság miatt. Kovács Béla 1986-ban házasodott össze Szvetlana Isztosinával, és Bécsben éltek 2003-ig. Két évvel hazakötözésük után Kovács Béla belépett a Jobbikba. EP-képviselőként az Oroszország és az Európai Parlament közötti bilaterális delegáció társelnöke lett.

A jobbikos képviselő a sajtó információi szerint 2009 óta rendszeresen találkozott egy volt KGB-s, de ma is aktív ügynökkel, akinek az energetikai szektorról referált. A találkozókra konspiratív módon érkezett, vagyis tudta, hogy kivel beszélget. Kovács az ilyen utak során kocsiból buszra, metróra, villamosra vagy taxiba szállt, több helyszínt bejárt, mire megérkezett a találkozóra. Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal is feljelentést tett kémkedés gyanúja miatt, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a politikus rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat.

Kovács Brüsszelbe való delegálásával kapcsolatban a Jobbik akkor úgy nyilatkozott, ha szükséges, párton belül vizsgálják ki az ügyet. Vona Gábor pártelnök sérelmezte, miért nem tájékoztatták a titkosszolgálatok arról, hogy kém lehet a pártban. A radikális párt korábban sajtótájékoztatót is tartott, ahol Kovács tagadta, hogy az oroszoknak kémkedett volna. Az EP-képviselő azt ismételgette, hogy a pártvezetés semmiféle olyan vádat, irományt, okmányt, megfogalmazott írásbeli vádat nem látott azzal kapcsolatban, amivel megpróbálják őt elmarasztalni.

A Jobbik reagált Polt Péter bizottsági meghallgatására is. Közleményükben követelik, hogy a legfőbb ügyész álljon elő konkrét bizonyítékokkal, vagy ejtse Kovács Béla ügyét. A Jobbik szerint „a Fidesz-kormány hazugságkampányának ékes bizonyítéka", hogy Kovács Béla ügyében évekkel az állítólagos megfigyelések és tizennégy hónappal az ügyészség feljelentése után „még a magyar legfőbb ügyésznek is számot kell adnia" az EP illetékes bizottsága előtt.

A Fidesz felháborítónak tartja, hogy Kovács Béla kizárása helyett a Jobbik az ügyészséget támadja. A frakció közleménye szerint Vona Gábor „a mai napig nem adott választ a magyar embereknek arra a kérdésre, hogy Kovács Béla és a Jobbik valójában milyen idegen hatalmak érdekeit szolgálja".

A legfőbb ügyész bizottsági meghallgatása kapcsán megszólalt a Demokratikus Koalíció EP-képviselője Niedermüller Péter is. A DK-s képviselő szerint Polt „gyenge, bizonytalan és össze-vissza válaszokat adott" . Niedermüller véleménye szerint „ez a meghallgatás semmi mást nem bizonyított, csak, hogy egy rendkívül zavaros ügyről van szó”.

Forrás: MTI/MTI/napigazdasag.hu Fotó: mno.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.