kgb
Dezinformációs buborékot fújnak maguk köré az ukránok a KGB-s Trumpról, hátha ettől minden megváltozik
Újra elővették a pár éves kompromatot, mely szerint Donald Trumpot a ‘80-as években beszervezte a KGB ügynöknek, és ebben a minőségében a Krasznov fedőnevet kapta. A megdöbbentő leleplezést ma éppen Alnur Musszajevhez, a kazah hírszerzés egykori főnökéhez kötik, aki a hazájában körözött kiérdemesült rablógyilkosok békés életét éli Ausztriában.
GEOrgPOLITIKA – Fogolycserével szabadulhatott volna Navalnij?
A nemrégiben elhunyt, Kreml-kritikus Alekszej Navalnij csapata szerint közel állt a szabaduláshoz, mivel kicserélték volna egy, Németországban elítélt orosz állampolgárra, aki feltehetően az SZVR terepügynöke volt.
Korábbi KGB-ügynök: Ha Putyin meghal, akkor sem lesz vége a háborúnak
Jack Barsky egykori KGB-ügynök interjút adott David Pakman amerikai újságíró műsorában Putyin ukrajnai inváziójáról. A volt szovjet ügynök ma az USA-ban él. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Putyin egy opportunista, abban az értelemben, hogy csupán megragadta az alkalmat: akkor indított támadást, amikor gyengeséget érzékelt az Egyesült Államok és a NATO részéről, illetve súrlódásokat közöttük.
Elhunyt a KGB utolsó főnöke
Elhunyt Vagyim Bakatyin, a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) utolsó elnöke; 85 éves volt – jelentette hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökség jólértesült forrásra hivatkozva.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A MÚOSZ szerepe az afrikai „újságíróképzésben”
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a hidegháború idején a KGB egyik frontszervezetének, a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek (NÚSZ) aktív tagjaként titkosszolgálati feladatokat teljesített. Tulajdonképpen a kommunista világforradalom előkészítésében segédkeztek, de nem is akárhogyan! A szovjet blokk országai között létezett egy titkosszolgálati munkamegosztás, amelyben Magyarországra fontos feladat hárult a harmadik világ behálózása terén (is).
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Terroristaképzés, fedőcégek, szoftverkereskedelem és persze propaganda – A KGB-s hátterű Nemzetközi Újságíró Szervezet története
Kevesen sejtették, mekkora birodalom épült fel azután, hogy 1946-ban Koppenhágában létrehozták a Nemzetközi Újságíró Szervezetet (NÚSZ), amelyhez a szovjet megszállási övezet országainak újságírói mellett a legtöbb nyugat-európai újságíró-szövetség is csatlakozott. Hosszútávon természetesen nem lehetett fenntartani a semlegesség látszatát, különösen úgy, hogy a vezetőség tagjai szinte kivétel nélkül kommunista párttagok voltak. A feszültség már az alakuló ülésen megjelent, és 1950-re a demokratikus gondolkodású újságírók elhagyták a szervezetet. Innentől kezdve a NÚSZ nyíltan a Szovjetunió egyik frontszervezetének számított, feladatait közvetlenül a Szovjetunióból kapta. Idővel a prágai központjukból hatalmas céghálót építettek fel. Terrorizmus, szoftverkereskedelem, különböző fedővállalatok és persze a hírszerzés.
„Rajta voltam azon a listán, akiket rendszeresen kérdeztek” – mondta Róna Péter a CIA-ról – De hogyan lett a CIA által finanszírozott amerikai MEFESZ elnöke?
Megírtuk, hogy Róna Péter édesanyja az amerikai katonai elhárítás, a CIC tolmácsa volt. Visszaemlékezése szerint a CIC vitte ki őket ’56 után Amerikába, ahol munkát is szereztek az édesanyjának. A fiatal Róna Péter 1961-ben a Fehér Háznak dolgozott: gyakornokként egy olyan, az ENSZ alá tartozó szervezet amerikai delegációját segítette, amelybe [az ILO-ról van szó] a KGB is beférkőzött, de nyilván az összes érintett titkosszolgálat körbefonta. Egy évvel később Róna az amerikai MEFESZ nevű emigráns diákszervezet elnöke lett, amelyről kiderült, hogy természetesen a CIA finanszírozta. Nem állíthatjuk, hogy Róna Péter a CIC vagy a CIA embere volt, de nemzetbiztonsági szempontból kétségtelenül érdekes a pályafutása. Könyvében maga dicsekszik azzal, hogy információforrásként szolgált. „Amikor a szovjet birodalom már recsegett, Magyarország már kiengedte a keletnémeteket, akkor persze az amerikai külügyminisztérium, a nemzetbiztonsági tanács, a CIA óriási erőkkel fordult ahhoz, akihez csak tudott információs tanácsért. [...] Rajta voltam azon a listán, akiket rendszeresen kérdeztek.” Folytatjuk az államfőjelölt pályafutásának bemutatását.
Svédország, Anglia, Afrika, előadás a KGB-hez sorolt berlini „iskolában” – Kisebb csoda, hogy Bolgár Györgyöt csak 1988-ban akarták beszervezni
Tudta, hogy Bolgár György a Marx Károlyon, azon belül is a nemzetközi szakon végzett? És hogy rögtön a Rádióba került a későbbi HVG-s főszerkesztővel, Lipovecz Ivánnal együtt? És azt, hogy a Rádió alapszervezeti KISZ-titkáraként beszélt a feladataikról az Ifjúkommunistában? És azt, hogy még fiatal riporterként előbb Kelet-Európába, majd Nyugat-Európába utazhatott? Esetleg azt, hogy a KGB fedőszervezetének tekinthető berlini iskolában tartott előadást? Vagy, hogy a szintén oda sorolt lapban írt afrikai kalandjáról? Bizony, mert Bolgár György Zimbabwébe ment, éppen akkoriban, amikor ott a szovjetek által is támogatott Mugabe került hatalomra. Bolgár azt mondta, csak jóval későbbi, washingtoni kiküldetése idején akarták beszervezni, de arra bátran nemet mondott.
A vörös cár – A pétervári herceg (2. rész)
Előző cikkünkben megismerkedtünk Vlagyimir Putyin hátterével, a kémregénybe illő úttal, amely a szentpétervári gyereket a KGB egyik kulcsfigurájává tette. Most lapozzunk bele a kilencvenes évek zűrzavarába, a bandák által uralt Szentpétervár mindennapjaiba a rendszerváltás után, ahol Putyin megkezdte politikai pályafutását, hogy aztán az FSZB vezetőjéből Oroszország elnökévé váljon. Milyen volt a rendszerváltás utáni Szentpétervár, hogyan került vissza főhősünk a hírszerzéshez és miként lett Jelcin kiválasztottja az elnöki pozícióra? És persze ne feledjük, hogy az oroszok a külső megfigyelők összezavarásának mesterei és a nyugati kremlinológusok sokszor még utólag sem okosak.Ajánljuk még