Kompromattal KGBézték össze Donald Trumpot bűnözők, de vajon miért?
Dezinformációs buborékot fújnak maguk köré az ukránok a KGB-s Trumpról, hátha ettől minden megváltozik, vezette le tegnap tanult kollégánk oknyomozó munkájában. Eszerint újra elővették a néhány éves kompromatot, mely szerint Donald Trumpot a ‘80-as években beszervezte a KGB ügynöknek, és ebben a minőségében a Krasznov fedőnevet kapta. A megdöbbentő leleplezést most éppen Alnur Musszajevhez, a kazah hírszerzés egykori főnökéhez kötik, aki a hazájában körözött kiérdemesült rablógyilkosok békés életét éli Ausztriában. Hibrid háború a bűvös jelzős szószerkezet.
A KGB amerikai ügynöke, Krasznov leplezte le - ismét - Donald Trump amerikai elnököt a rablógyilkosságért körözött bizonyos kazah ex-hírszező főnök, Alnur Musszajev.
Musszajevre nem kell időt pazarolni, Ausztria valamiért szereti és menedékjogot adott neki. A KGBézása pedig csak annyiban köthető hozzá, hogy ő kezdte elhinteni a kompromatot, de nyilvánvalóan nem az ő ötlete az amerikai elnök befeketítése.
Azt hogy kinek jó az ősrégi kompromat elővétele a sutból, Ambrózy Áron kolléga prímán levezette, jelen helyzetben az ukrán vezetésnek jó, ha kissé befeketedik a sikert sikerre halmozó Trump elnök. Már 2016-ban egyébként is próbálkoztak ezzel a "ténymegállapítással", miszerint Trump KGB-s, akkor se éppen nagy sikerrel.
Mielőtt előjönnénk a Trump elnök befeketítésének magyar analógiájával, nézzük, mi is az a kompromat.
"Az orosz kultúrközegben a kompromat (oroszul: компромат), a "kompromittáló anyag" (компрометирующий материал) olyan ártó információ egy politikusról, üzletemberről vagy más közéleti személyiségről, amelyet negatív nyilvánosság megteremtésére, valamint zsarolásra, gyakran inkább befolyásolásra, mint pénzbeli haszonszerzésre, valamint kényszerítésre használhatnak fel. A kompromat beszerezhető különböző biztonsági szolgálatoktól, vagy hamisítható, majd egy PR-tisztviselő segítségével nyilvánosságra hozható. A kompromat széles körben elterjedt használata Oroszország és más posztszovjet államok politikájának egyik jellemző vonása volt." (Forrás: Wikipédia)
Musszajev kazah (volt szovjet utódállam), Ukrajna volt szovjet utódállam. A kompromat pedig Trumb KGB-ügynöki múltja.
Tiszta sor.
Az elítélt bombagyáros abszurd vádjai
A RAF-terroristaként is ismert Dietmar Eduard Clodo pénzhamisítás és bombagyártás ügyében jogerősen elítélt Magyarországon, majd végleg kitiltott színes egyéniség, néhány titkosszolgálat ismerősként köszöntheti őt. E kötödésnek köszönhető számára a Szemjon Mogiljeviccsel, Szeva bácsival való kapcsolat, emelett pedig afganisztáni tartózkodása alatt köttetett barátsága Mihasz-szal. Szeva bácsi és a Mihasz az USA hatóságai szerint a. szolcevoi maffia körül keresendők, korábban azonban nagyon nagy valószínűséggel KGB-sek voltak.
Clodo 2016-ban jött elő egy kompromattal, miszerint még a 90-es években személyesen adott át kenőpénzt a jelenlegi magyar miniszterelnöknek, illetve Pintér Sándor belügyminiszternek. De erről szól Jürgen Roth Németországban abban az évben megjelent könyve is, amelyből egy fejezetet az Átlátszó blogján tettek közzé. (És repült rá szinte a teljes balliberális sajtó.)
Clodo azt állította, hogy még a kilencvenes évek elején a szolncevói orosz maffia állítólagos magyarországi helytartójának, Szemjon Mogiljevicsnek, azaz Szeva bácsinak a megbízásából pénzt adott át Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitánynak és még néhány főrendőrnek, köztük Tonhauser Lászlónak, az akkori Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat vezetőjének. Ugyanakkor a német bűnöző arról is beszélt Rothnak, hogy 1994-ben Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök egymillió márkát kapott tőle.
A képtelen vádakat Clodo 2016 nyarán egy Regensburgban tett írásos vallomásában is megismételte.
A vádakat maga Szeva bácsi cáfolta meg akkor, amikor Juszt László személyiségi pert indított az Átlátszó ellen, mivel őt is hírbe hozta Szevával a német. Juszt megkereste Mogiljevicset, valamint annak titkárnőjét/tolmácsát. A megkeresettek írásban cáfolták a Roth könyvében leírtakat. Szeva bácsi például így fogalmazott: „Minden, amit Jürgen Roth leír az ő könyvében, nem felel meg a valóságnak.”
A hazai sajtóban bombagyárosként szereplő, fiatal korában a német terrorszervezettel, a RAF-val való kapcsolata miatt már Németországban börtönbe került Clodo vádaskodásai jól illettek a kormánytagok, elsősorban a belügyminiszter ellen folytatott lejáratókampányba, amelynek célja, hogy elmozdítsák az egyes bűnözői körök számára kínosan hatékony tárcája éléről Pintér Sándort.
Clodót Tonhauser László és egysége háromszor is elfogta Magyarországon, kétszer el is ítélték, a bombagyáros lebukásai pedig rendre Pintér Sándor országos főkapitányi, majd belügyminiszteri időszakában történtek, így a bűnöző motivációja akár érthetőnek is mondható.
Hibrid háború része a kompromat is
A hibrid háborúhoz – amit akár információs háborúnak is nevezhetnénk – nincs szükség feltétlenül (csak) fegyverekre. Olyan eszközöket alkalmaznak, mint a propaganda, a félrevezetés (főleg álhíreken, a közösségi platformokon keresztül), a bomlasztás, a szabotázs, a megfélemlítés és gazdasági eszközök. Habár ezek egyáltalán nem új keletű eszközök, mivel már korábban is alkalmazták őket. Az új jelenség a hibrid hadviselésben, a technológiai fejlődés: az internet, a gyors helyzetelemzést, az azonnali kommunikáció, az eszközök közvetlen és közvetett irányítása.
A hibrid háború fenti megfogalmazása alapján a Donald Trump elleni lejáratás egyértelműen a hibrid háború része. A magyar miniszterelnök és belügyminiszter elleni kompromat mögött 2016-ban valószínűleg még nem volt külföldi állam, politikus. Az egyértelműen egy bűnöző kicsinyes bosszúja volt.
Kiemelt kép: A KGB jelvénye (Forrás: internet)
