Pesti Srácok

Változik a német közhangulat a migránsok beáramlásának hatására

Változik a német közhangulat a migránsok beáramlásának hatására

Változik a menekültkérdés megítélése Németországban - jelentette ki az MTI-nek adott interjújában Kiss J. László, Németország-szakértő, aki szerint a közhangulat, illetve a közvélemény-kutatások egyaránt irányváltást valószínűsítenek.

A kiindulópont Angela Merkel kancellár szeptember 5-i kijelentése volt, amely szerint a politikai menekültek befogadásának nincs felső határa. Ehhez képes módosulás történt, ami a kancellár saját pártjában, a konzervatív CDU-ban is érzékelhető. Ma már egyre több a menekültekkel szembeni kritikus hang Merkel pártjában is. Az úgynevezett "Wilkommenskultur", azaz a befogadásbarát kultúra mellett megjelent az "Ankommenskultur" is, azaz a menekültektől megkövetelt viselkedési kultúra hangsúlyozása. Ennek lényege a befogadó ország törvényeinek, kultúrájának kötelező tiszteletben tartása.

A Corvinus Egyetem tanára szerint kifejezi a megváltozott közhangulatot Thomas Strobl, a CDU/CSU Bundestag-beli frakcióvezető-helyettesének az a kijelentése, hogy Németországban "nem a próféta, hanem a parlament hozza a törvényeket." Egy másik konzervatív képviselő, Julia Klöckner pedig azt mondta, hogy a menekülteknek "német házirendet" kell készíteni. Ezen a téren Marcus Söder,a bajor CSU politikusa ment a legmesszebb, aki még a kerítés lehetőségét is szóba hozta.

PestiSracok facebook image

A szakértő szerint azt az optimizmust, amit Angela Merkel képviselt, nevezetesen, hogy az ország képes minderre ("Wir schaffen das"), illetve a menedékjognak nincsenek felső, számszerűsített határai, egyre kevesebben osztják. Ezt támasztja alá a politikusok népszerűségi listája is. A kancellár évek óta először a negyedik helyre esett vissza, ezzel szemben például az őt legélesebben bíráló Horst Seehofer bajor kormányfő népszerűsége jelentősen emelkedett.

Thomas de Maiziere belügyminiszter a napokban azt hangoztatta, hogy a német normákat kötelezővé kell tenni a menekültek számára, a szociáldemokrata alkancellár, Sigmar Gabriel pedig úgy fogalmazott: közelednek ahhoz a határhoz, amelyet az ország lehetőségei és képességei még megengednek. A közhangulat változása, illetve a népszerűség-csökkenés nyomán Angela Merkelnek érzékelnie kell, hogy kiigazításra van szükség - vélekedett Kiss J. László, aki ugyanakkor emlékeztetett: Horst Seehofer nyíltan követelte Merkeltől, a nyilvánosság előtt jelezze, hogy a befogadás lehetőségei kimerültek, ám ezt a kancellár a közvélemény-kutatásokban is tapasztalható többségi vélemények ellenére vasárnapi rádiónyilatkozatában elutasította.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy két évvel a 2017 őszi parlamenti választások előtt miként hathat mindez a bel-, illetve pártpolitikai erőviszonyokra, Kiss J. László utalt arra , hogy a CDU/CSU támogatottsága még mindig mintegy 40 százalékos, míg a nagykoalíciós partner szociáldemokrata SPD 26 százalékon áll. "De lassú erózió elején vagyunk, és nagyon sok függ attól, hogy miként birkóznak meg a menekültek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjával" - jelentette ki a szakértő, aki szerint az elkövetkező tartományi parlamenti. választások iránymutatóak lesznek. Arról ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy az Angela Merkel vezette nagykoalíciós pártok, a CDU/CSU és az SPD a Bundestagban 80 százalékos, "robosztus" többséggel rendelkeznek.

A következő hónapokban derül majd ki, hogy Merkel menekültpolitikájának milyen "politikai költségei" lesznek - vélekedett Kiss J. László, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kancellár vezetői képességeit egyáltalán nem lehet lebecsülni. Az elmúlt tíz évben olyan rendkívül nehéz, a német politikát és a közvéleményt erősen megosztó kérdéseket tudott megoldani, mint például az atomenergia alkalmazásáról való lemondás, az általános hadkötelezettség megszüntetése vagy az országos minimálbér bevezetése - mondta.

A menekültválsággal kapcsolatos merkeli politikával összefüggésben a szakértő úgy vélekedett: a kancellár egyfajta német erkölcsi vezető szerepre törekszik. Ennek a politikának vannak ellenzői, köztük a visegrádi országok is. Az ellenzők elutasítják a befogadás, illetve a menekültekkel való bánásmód szintjének - a német alkotmányban is rögzített - magasra tett mércéjét.

Ez a morális vezető szerep erősen problematikus, Németország ugyanis az elmúlt évtizedekben mindig azt hangsúlyozta, hogy nem járhat külön úton. Ebből kiindulva egy "merkeli" morális külön út nem csak Kelet-Közép-Európában, de a nyugati partnerek körében sem talál elfogadásra. Tekintélyes német történészek, publicisták erre már reagáltak is, Heinrich August Winkler történészprofesszor például a Frankfurter Allgemeine Zeitungban hangsúlyozta: a német felelősséghez tartozik az is, hogy fel kell hagyni a "morális elbizakodottsággal". "Mindebből arra következtetek, hogy a német menekültpolitikában módosulásnak, mégpedig egyfajta szigorításnak kell bekövetkeznie" - jelentette ki Kiss J. László, aki szerint a kancellárnak ez rendkívül nagy feladat, "jóval nagyobb, mint az euróválság"."Az irányváltással ugyanis önmagától kellene valamiképp elhatárolódnia, ami nagyon nehéz" - tette hozzá.

A német menekültpolitika mögötti demográfiai, illetve munkaerő-piaci megfontolások kapcsán Kiss J. László felhívta a figyelmet arra, hogy a német gazdaság növekszik, miközben a lakosság gyors ütemben öregszik és száma csökken. Lényegében a gazdaság versenyképessége és ezzel együtt az ország vezető gazdasági hatalmi pozíciója forog kockán. Ezért fontos számára, hogy egy növekvő iparhoz megfelelő számú és minőségű munkaerőt biztosítson. Németország történelmét jelentős mértékben a menekültek formálták - emlékeztetett szakértő. "De óriási kérdés, illetve kihívás, hogy sikerül-e ilyen rövid idő alatt ilyen sok, ráadásul más kultúrkörből érkezett ember integrálása" - hangsúlyozta Kiss J. László.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.