Változik a német közhangulat a migránsok beáramlásának hatására
Változik a menekültkérdés megítélése Németországban - jelentette ki az MTI-nek adott interjújában Kiss J. László, Németország-szakértő, aki szerint a közhangulat, illetve a közvélemény-kutatások egyaránt irányváltást valószínűsítenek.
A kiindulópont Angela Merkel kancellár szeptember 5-i kijelentése volt, amely szerint a politikai menekültek befogadásának nincs felső határa. Ehhez képes módosulás történt, ami a kancellár saját pártjában, a konzervatív CDU-ban is érzékelhető. Ma már egyre több a menekültekkel szembeni kritikus hang Merkel pártjában is. Az úgynevezett "Wilkommenskultur", azaz a befogadásbarát kultúra mellett megjelent az "Ankommenskultur" is, azaz a menekültektől megkövetelt viselkedési kultúra hangsúlyozása. Ennek lényege a befogadó ország törvényeinek, kultúrájának kötelező tiszteletben tartása.
A Corvinus Egyetem tanára szerint kifejezi a megváltozott közhangulatot Thomas Strobl, a CDU/CSU Bundestag-beli frakcióvezető-helyettesének az a kijelentése, hogy Németországban "nem a próféta, hanem a parlament hozza a törvényeket." Egy másik konzervatív képviselő, Julia Klöckner pedig azt mondta, hogy a menekülteknek "német házirendet" kell készíteni. Ezen a téren Marcus Söder,a bajor CSU politikusa ment a legmesszebb, aki még a kerítés lehetőségét is szóba hozta.
A szakértő szerint azt az optimizmust, amit Angela Merkel képviselt, nevezetesen, hogy az ország képes minderre ("Wir schaffen das"), illetve a menedékjognak nincsenek felső, számszerűsített határai, egyre kevesebben osztják. Ezt támasztja alá a politikusok népszerűségi listája is. A kancellár évek óta először a negyedik helyre esett vissza, ezzel szemben például az őt legélesebben bíráló Horst Seehofer bajor kormányfő népszerűsége jelentősen emelkedett.
Thomas de Maiziere belügyminiszter a napokban azt hangoztatta, hogy a német normákat kötelezővé kell tenni a menekültek számára, a szociáldemokrata alkancellár, Sigmar Gabriel pedig úgy fogalmazott: közelednek ahhoz a határhoz, amelyet az ország lehetőségei és képességei még megengednek. A közhangulat változása, illetve a népszerűség-csökkenés nyomán Angela Merkelnek érzékelnie kell, hogy kiigazításra van szükség - vélekedett Kiss J. László, aki ugyanakkor emlékeztetett: Horst Seehofer nyíltan követelte Merkeltől, a nyilvánosság előtt jelezze, hogy a befogadás lehetőségei kimerültek, ám ezt a kancellár a közvélemény-kutatásokban is tapasztalható többségi vélemények ellenére vasárnapi rádiónyilatkozatában elutasította.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy két évvel a 2017 őszi parlamenti választások előtt miként hathat mindez a bel-, illetve pártpolitikai erőviszonyokra, Kiss J. László utalt arra , hogy a CDU/CSU támogatottsága még mindig mintegy 40 százalékos, míg a nagykoalíciós partner szociáldemokrata SPD 26 százalékon áll. "De lassú erózió elején vagyunk, és nagyon sok függ attól, hogy miként birkóznak meg a menekültek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjával" - jelentette ki a szakértő, aki szerint az elkövetkező tartományi parlamenti. választások iránymutatóak lesznek. Arról ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy az Angela Merkel vezette nagykoalíciós pártok, a CDU/CSU és az SPD a Bundestagban 80 százalékos, "robosztus" többséggel rendelkeznek.
A következő hónapokban derül majd ki, hogy Merkel menekültpolitikájának milyen "politikai költségei" lesznek - vélekedett Kiss J. László, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kancellár vezetői képességeit egyáltalán nem lehet lebecsülni. Az elmúlt tíz évben olyan rendkívül nehéz, a német politikát és a közvéleményt erősen megosztó kérdéseket tudott megoldani, mint például az atomenergia alkalmazásáról való lemondás, az általános hadkötelezettség megszüntetése vagy az országos minimálbér bevezetése - mondta.
A menekültválsággal kapcsolatos merkeli politikával összefüggésben a szakértő úgy vélekedett: a kancellár egyfajta német erkölcsi vezető szerepre törekszik. Ennek a politikának vannak ellenzői, köztük a visegrádi országok is. Az ellenzők elutasítják a befogadás, illetve a menekültekkel való bánásmód szintjének - a német alkotmányban is rögzített - magasra tett mércéjét.
Ez a morális vezető szerep erősen problematikus, Németország ugyanis az elmúlt évtizedekben mindig azt hangsúlyozta, hogy nem járhat külön úton. Ebből kiindulva egy "merkeli" morális külön út nem csak Kelet-Közép-Európában, de a nyugati partnerek körében sem talál elfogadásra. Tekintélyes német történészek, publicisták erre már reagáltak is, Heinrich August Winkler történészprofesszor például a Frankfurter Allgemeine Zeitungban hangsúlyozta: a német felelősséghez tartozik az is, hogy fel kell hagyni a "morális elbizakodottsággal". "Mindebből arra következtetek, hogy a német menekültpolitikában módosulásnak, mégpedig egyfajta szigorításnak kell bekövetkeznie" - jelentette ki Kiss J. László, aki szerint a kancellárnak ez rendkívül nagy feladat, "jóval nagyobb, mint az euróválság"."Az irányváltással ugyanis önmagától kellene valamiképp elhatárolódnia, ami nagyon nehéz" - tette hozzá.
A német menekültpolitika mögötti demográfiai, illetve munkaerő-piaci megfontolások kapcsán Kiss J. László felhívta a figyelmet arra, hogy a német gazdaság növekszik, miközben a lakosság gyors ütemben öregszik és száma csökken. Lényegében a gazdaság versenyképessége és ezzel együtt az ország vezető gazdasági hatalmi pozíciója forog kockán. Ezért fontos számára, hogy egy növekvő iparhoz megfelelő számú és minőségű munkaerőt biztosítson. Németország történelmét jelentős mértékben a menekültek formálták - emlékeztetett szakértő. "De óriási kérdés, illetve kihívás, hogy sikerül-e ilyen rövid idő alatt ilyen sok, ráadásul más kultúrkörből érkezett ember integrálása" - hangsúlyozta Kiss J. László.
Forrás: MTI