Pesti Srácok

Megbuktathatják az MSZP elnökét?

Megbuktathatják az MSZP elnökét?

Előfordulhat, hogy több elnökségi tag is benyújtja lemondását az MSZP holnapi alapszabály-módosító kongresszusán, ami akár Tóbiás József bukásához is vezethet – tudta meg a Magyar Nemzet több forrásból.

Gúr Nándor, a Borsod megyei szervezet volt elnöke a lapnak elmondta, nem lehet kizárni, hogy ilyen „teátrális események” is történhetnek, bár ő személy szerint nem beszélt olyan elnökségi taggal, aki ilyen lépésre készülne. Sokan elégedetlenek az MSZP jelenlegi munkájával, lassúvá vált a párt, nekem is vannak problémáim a napi működés intenzitásával kapcsolatban, de bölcsességre intenék mindenkit, nem most van itt a tisztújítás ideje – nyilatkozta a politikus, aki szerint a belső vitákat nem a nyilvánosság előtt kell megbeszélni.

A szocialisták elnöksége jelenleg 14 főből áll, a Nemzet informátorai két-három olyan tagról számoltak be, akikben felmerült, hogy távoznak. Egy ilyen lépés ugyanakkor – jegyezték meg a lap forrásai – további elnökségi tagokat is a lemondás irányába mozdíthatna. Amennyiben öt vezetőségi tag úgy döntene, hogy elhagyja az elnökséget, az automatikusan előre hozott tisztújítást eredményezne.

PestiSracok facebook image

Bár több pártszervezet is szkeptikusan áll hozzá Tóbiás József elnöki működéséhez, mégis valószínűsíthető, hogy nem lesz palotaforradalom az MSZP-ben. Az alapszabály-szerkesztő bizottságban ugyanis már meghátrálásra kényszerítették a pártvezetést. A testület vezetője, Márton Roland alelnök több pontban is módosítani kívánta az alapszabályt a felső vezetés egyetértésével, ám az elmúlt időszakban ezeket leszavazták. Az egyik legfontosabb javaslat az volt, hogy a jövő évben esedékes elnökválasztás jelöltjeinek ne kelljen összegyűjteni a tagság tíz százalékának támogató aláírását. A Magyar Nemzet szerint a kongresszusra felterjesztett javaslatban végül kitartanak a körülbelül 1500 támogató aláírás begyűjtése mellett, sőt a majdani elnökjelölteknek minden megyében legalább egyszer elő kell adniuk programjukat, és személyesen kell a támogatásokat megszerezniük. A pártvezetés bölcsességét jelzi, hogy végül támogatták, hogy megyei fórumokat tartsanak az elnökjelöltek – jelentette ki Gúr Nándor.

Az egyik legnagyobb befolyással bíró borsodi pártszervezet egykori elnöke a lapnak kifejtette azt is, hogy Márton Rolandnak a választókerületi felelősök kiválasztására vonatkozó javaslatával sem értett egyet az alapszabály-szerkesztő bizottság. Az MSZP vezetése azt szerette volna elérni, hogy a pártelnök javaslatára döntsenek a 106 választókerületi felelősről, akiket aztán a választmányba is delegáltak volna. – Ez egy torzó lett volna, a választmányon keresztül ugyanis olyanok ellenőrizték volna a párt és az elnök munkáját, akiket éppen az elnök javaslatára választottak volna meg. Ez egy másik pártban, a Fideszben lehet bevett gyakorlat, nem a szocialistáknál – jelentette ki Gúr Nándor. Kompromisszumos javaslatnak minősítette több informátorunk is, hogy a kötelező miniszterelnök- és képviselő-jelölti előválasztás helyett csak lehetőségként lesz benne az alapszabályban egy előválasztás.

A borsodi politikustól a Magyar Nemzet megtudta azt is, a megyei szervezet javasolja, hogy a felmenő rendszerben történő tisztújítás januárban induljon el, és májusban tartsák meg az MSZP tisztújító kongresszusát. Információink szerint ugyanakkor Tóbiás József ragaszkodik ahhoz, hogy március környékén induljon meg a folyamat, és nyáron álljon fel az új országos vezetés.

Egyes források annak elismerése mellett, hogy nagyon sok kritika éri a pártelnököt, kiemelték azt is, hogy az utóbbi időszakban pozitív visszhangot kapott, ahogy az egyes kiszólásokat – a kerítés mellett kiálló Hiller István vagy az MSZP parlamentből való kiesését vizionáló Kovács László ügyét – kezelte.

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: hvg.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.