Pesti Srácok

Az osztrák külügyminiszter már majdnem kimondta, hogy Merkel a felelős a migrációs válságért

Az osztrák külügyminiszter már majdnem kimondta, hogy Merkel a felelős a migrációs válságért

Az uniós menekültügyi rendszer gyökeres átalakítását és menekült-áttelepítési programok elindítását szorgalmazza az osztrák külügyminiszter. Sebastian Kurz szerint a belső határok nélküli Európai Unió "eszméje csak a külső határok biztosításával" együtt valósítható meg, az unió azonban "totálisan elveszítette az ellenőrzést" külső határai felett.

Sebastian Kurz a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap szerkesztőségében tett látogatásán hangsúlyozta, hogy a külső határok védelme mellett az uniós menekültügyi rendszer is csődöt mondott, a mostani szisztéma nem több „embercsempész-támogató programnál", és nem alkalmas a leginkább rászoruló, veszélyeztetett csoportok megsegítésére, hiszen a sebesültek, az idősek, a betegek és a gyerekek közül sokan nem tudnak eljutni az EU-ba.

Úgy vélte, teljes mértékben át kell alakítani a menekültügyi rendszert, és be kell vezetni az áttelepítési program intézményét. Meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a menekültek már hazájukban - az úgynevezett származási országban - benyújthassák az EU-nak menedékjogi kérelmüket, és uniós tisztségviselőknek kellene megvizsgálniuk, hogy kik szorulnak különösen sürgősen védelemre és segítségre.

PestiSracok facebook image

Ezeket az embereket kellene áttelepíteni az EU-ba, és elosztani a tagállamok között kvóták alapján. Az osztrák külügyminiszter elképzelése szerint a tagállamok a kvótákon felül, önkéntes alapon további hozzájárulással is segíthetik a menekültválságok kezelését.

Sebastian Kurz Törökország helyzetéről elmondta, Ankara akár napokon vagy heteken belül meg tudja állítani a menekülthullámot. Megjegyezte, hogy a török hatóságok az ilyen ügyekben sokkal nagyobb határozottsággal lépnek fel, ahogy az az EU-ban megszokott. Az EU-nak azonban tudnia kell, hogy az együttműködésnek nagy ára van, a török vezetés a menekültek ellátását szolgáló pénzügyi segítség mellett vízummentességet kér állampolgárainak, és az uniós tagság megszerzésének igazi esélyét, egy "valódi csatlakozási perspektívát" követel a huszonnyolcaktól.

Az EU részéről őszinteségre is szükség van a közös menekültügyi akcióterv kidolgozásához és megvalósításához. „Ha elkezdjük az együttműködést Törökországgal, nyíltan ki kell mondanunk, hogy ezt azért tesszük, mert kimerültek a kapacitásaink" - mondta Sebastian Kurz a FAZ politikai rovatának újságíróival folytatott beszélgetésen.

Nem lenne helyénvaló rávenni Törökországot a menekültek feltartóztatására, és közben úgy tenni, mintha minden menekültet szívesen látnának Európában - hangsúlyozta az osztrák külügyminiszter. Egyben figyelmeztetett, hogy az EU nem adhat át Törökországnak feladatokat, amelyeket saját magának kell ellátnia. „Külső határaink biztosításában nem szolgáltathatjuk ki magunkat Törökországnak, az EU-nak önállóan kell úrrá lennie a helyzeten" - mondta Sebastian Kurz.

A külső határ biztosításával kapcsolatban az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) vezetője, Fabrice Leggeri a Bild című német lapnak azt mondta, hogy az ügynökség feladata a határok felügyelete. Ezt azt jelenti, hogy "ha felfedezünk egy migránsokat szállító hajót (a görök-török külső határon, az Égei-tenger keleti térségében), akkor azt Görögországba kell szállítanunk, és ott meg kell vizsgálnunk, hogy (a hajó utasai) jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására, de nem utasíthatjuk őket vissza Törökországba" A határvédelmi ügynökség vezérigazgatója a Bild szerdai számában megjelent interjúban hozzátette, hogy a hot spotok sem alkalmasak a menekültáradat feltartóztatására.

Ugyanakkor „aki szabályellenesen utazik be és nincs menedékjogi jogosultsága, azt gyorsan vissza kell juttatni a hazájába", és ehhez olyan fogadóállomások kialakítására van szükség, amelyekben "szükség esetén őrizetbe lehet venni őket" - mondta Fabrice Leggeri.

A hatályos EU-s jogszabályok alapján akár 18 hónapra őrizetbe lehet venni "irreguláris bevándorlókat" a hazajuttatás előkészítése céljából. Ezt a jogszabályt pedig "a tagállamoknak következetesen alkalmazniuk kellene" - mondta a Frontex vezetője.

Németországban a konzervatív kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség - az utóbbi napokban hasonló elképzelést fogalmaztak meg, mint az osztrák külügyminiszter. Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke kedden Berlinben azt mondta, hogy Törökországgal együttműködve véget kell vetni az illegális bevándorlásnak a görög-török uniós külső határon, és „

legalizálni kell a migrációt

". A menekültek bevándorlásának legalizálására azért van szükség, hogy az EU és Törökország meg tudja osztani egymás között a Törökországba érkezett menekültek ellátásának terhét, az EU-ba áttelepített embereket pedig méltányos módon szét kell osztani a tagállamok között. Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.