Pesti Srácok

Három év alatt ötvenezer menekültet küldenek haza az osztrákok

Három év alatt ötvenezer menekültet küldenek haza az osztrákok

Ausztria mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 menekültet toloncol ki Ausztriából 2019-ig a belügyminisztérium hétvégi közlése szerint.

A tárca fő szempontja, hogy csökkentsék a menekültek számát, szerintük ugyanis ez jelent „megoldást a problémákra".

A menekültekkel szemben gyorsított kitoloncolási eljárást alkalmaznak majd, szorgalmazzák az országok között érvényben lévő, további kiadatási szerződések létrejöttét és a visszaküldés miatt indított járatok sűrítését.

PestiSracok facebook image

Az értesülések szerint mindez a tartományok és az állam között január 20-án született menekültügyi intézkedés egyik része. Múlt héten arról döntöttek, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk.

Bővíteni fogják a biztonságos országok körét, Marokkó, Algéria, Tunézia, Grúzia, Mongólia és Ghána is felkerül a listára. Ezen országokból érkezők kérelmét tíz napig tartó gyorseljárás keretein belül fogják vizsgálni.

Svájci mintára pénzt adnának azoknak a menekülteknek, akik önként hagyják el Ausztriát. A tervek szerint amennyiben a menekült a kérelmének benyújtását követő három hónapban hazautazik, akkor 500 eurós "visszatérési" segélyt kap. Amennyiben ezt a kérelme benyújtása után hat hónappal teszi meg, úgy 250 eurót kaphat.

Az osztrák kormány információs kampányba kezd, az úgynevezett származási országokban és a közösségi oldalakon kívánja megismertetni az európai bevándorlás szabályait. A felvilágosító kampány célja az lesz, hogy a menekültek ne induljanak "téves elvárásokkal és hamis reményekkel" Európába.

Az ausztriai befogadó negyedek közelében pedig olyan információs pontot hoznak majd létre, ahol az országukba való visszatéréshez fontos tudnivalókat ismerhetik meg a menekültek.

A héten hivatalába beiktatott védelmi miniszter Hans-Peter Doskozil az osztrák közszolgálati televízióban (ORF) vasárnap megerősítette, hogy a hadsereg további járműveket is rendelkezésre bocsát a kitoloncoláshoz. A miniszter szerint a haderőben tervezett költségtakarékossági intézkedéseket az új kihívások tükrében fogják átalakítani.

Kilencvenezer menedékkérelmet nyújtottak be 2015-ben Ausztriában az osztrák belügyminisztérium előzetes adatai szerint. Az adatok szerint 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer, 2010-ben pedig 11 ezer menedékjogi kérelem érkezett be.

Forrás: MTI

Fotó: telegraph.co.uk

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.