Pesti Srácok

Júniusban eldől akarják-e a britek az EU-t

Júniusban eldől akarják-e a britek az EU-t

Június 23-án tartják Nagy-Britanniában a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről - jelentette be a szombati kabinetülés után David Cameron brit miniszterelnök.

Cameron a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában közölte: a kabinetülésen született döntés alapján a kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja. Hangsúlyozta ugyanakkor: az egyes kabinettagok meggyőződésük szerint, szabadon dönthetnek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg. Erről a kompromisszumos megoldásról már korábban, a kabinet EU-szkeptikus tagjainak nyomására született döntés.

Eddig Michael Gove igazságügyi miniszterről, Iain Duncan Smith munkaügyi miniszterről, a Konzervatív Párt korábbi vezetőjéről és miniszterelnök-jelöltjéről, John Whittingdale kulturális miniszterről, Chris Graylingről, a londoni alsóház vezetőjéről - a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felelős kabinettagról - és Theresa Villiers északír-ügyi miniszterről lehet tudni, hogy a kampányban a kilépés mellett fog érvelni.

PestiSracok facebook image

A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről, de a brit sajtó már Cameron szombati bejelentése előtt gyakorlatilag tényként kezelte azt az értesülést, hogy a referendumot a legnagyobb valószínűséggel június 23-ára írja ki a kormány.

Az időpont nagyjából egyenlő távolságra van a tavaszi angliai helyhatósági és skóciai parlamenti választások, valamint a brit politika július végén kezdődő nyári vakációja között.

A népszavazási dátum ismertetésének közvetlen előzményeként, az Európai Unió állam- és kormányfőinek péntek éjjel befejeződött csúcstalálkozóján megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, köztük a külföldi EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szigorításáról, és arról, hogy Nagy-Britanniának nem kell részt vennie az uniós integráció mind szorosabbra vonásának folyamatában.

A népszavazás időpontját ismertető szombat délutáni nyilatkozatában David Cameron kijelentette: Nagy-Britannia nagyobb biztonságban van a megreformált Európai Unióban, mivel az EU tagjaként a világ egyik legnagyobb szerveződésében tud vezető szerepet betölteni.

Cameron szerint az is Nagy-Britannia EU-tagságát indokolja, hogy a brit üzleti szféra így fér hozzá maradéktalanul az unió egységes piaca jelentette szabadkereskedelmi térséghez. Hozzátette: ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, azzal saját gazdaságát és nemzetbiztonságát sodorná veszélybe.

Azok, akik Nagy-Britannia távozását szeretnék az EU-ból, nem tudják megmondani, hogy a brit vállalatok a kilépés után is hozzáférnének-e az EU egységes piacához, sem azt, hogy a brit munkahelyek biztonságban lennének-e, és azt sem, hogy mennyivel emelkednének az árak - fogalmazott a brit kormányfő.

A távozás hívei csak újabb kockázatot kínálnak az egyébként is bizonytalan jelenlegi időszakban, a kilépés "ugrás lenne a sötétbe" - tette hozzá.

"Nem szeretem Brüsszelt, Nagy-Britanniát szeretem (...) az elsők között vagyok hajlandó kijelenteni, hogy Európán még sok javítanivaló van, és a reformfeladatok nem értek véget a (pénteki) brüsszeli megállapodással" - mondta David Cameron.

Hangsúlyozta: nem mondja azt sem, hogy Nagy-Britannia nem tudna talpon maradni az Európai Unión kívül. A kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy Nagy-Britannia biztonsága és jóléte a megreformált EU-n belül vagy az unión kívül lenne-e nagyobb eséllyel garantálható.

Cameron szerint a Brüsszelben elért egyezség alapján Nagy-Britannia abba a "különleges helyzetbe" került, hogy élvezheti az EU-tagság minden előnyét, viszont nem kell részt vállalnia az uniós integráció olyan elemeiben, amelyek nem megfelelők számára. Ennek alapján Nagy-Britannia soha nem csatlakozik az euróövezethez, soha nem kell részt vennie bajba került euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem lesz része a belső határellenőrzést lebontó schengeni övezetnek, sem bármely EU-hadseregnek és általában semmiféle "európai szuperállamnak".

Cameron közölte: hivatalosan hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé a népszavazás június 23-ai időpontjáról szóló javaslatot, és ezzel az aktussal kezdődik a referendum előkészítésének törvényben foglalt folyamata.

Forrás: MTI

Fotó: www.telegraph.co.uk

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.