Újra kell tárgyalni a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás ügyét
Hatályon kívül helyezte a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás ügyében szerdán a Fővárosi Ítélőtábla, mert szerinte az elsőfokú bíróság eljárási szabályokat sértett a szexuális erőszak vizsgálata során.
A Pest Megyei Főügyészség nevelése alatt álló, 12. életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat 2013 novemberében a házaspár ellen. A gyermekbántalmazás ügyében a Pest Megyei Kormányhivatal, Szigetszentmiklós önkormányzata, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot rendelt el és több szabálytalanságot tárt fel. A Budapest Környéki Törvényszék tavaly februárban bűnösnek mondta ki kiskorú veszélyeztetésében a szigetszentmiklósi házaspárt. Az elsőrendű vádlott apát és a másodrendű vádlott anyát két-két év börtönre ítélte, és mivel az előzetes letartóztatásban töltött időt beszámította, a büntetést letöltöttnek tekintette. A bíróság a szülők felügyeleti jogát mindhárom gyermek esetében megszüntette.
A szemérem elleni erőszak és az erőszakos közösülés bűntette alól azonban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vádlottak súlyosan megszegték szülői kötelezettségüket, a gyerekeket valóban súlyosan bántalmazták, az elhanyagolás pedig veszélyeztette a fejlődésüket. A vádhatóság a szülők teherére jelentett be fellebbezést, az apa felmentésért, az anya pedig enyhítésért, illetve felmentésért fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett végzésében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyzete és új eljárás lefolytatását írta elő. A tábla szerint a kiskorú veszélyeztetése vádjának vizsgálatakor az elsőfokú bíróság betartotta az eljárási szabályokat, eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének és a tényállást hiánytalanul állapította meg, ez azonban nem mondható el a szexuális erőszak esetében.
A végzés szerint a táblabíróság nem orvosolhatta az elsőfokú eljárás hiányosságait, törvény tiltja ugyanis, hogy a felmentett vádlottakra a másodfokú bíróság bűnösség megállapítására alkalmas tényállást állapítson meg. A táblabíróság kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság perdöntőnek értékelte a pszichológus véleményét arról, hogy a gyerekek nem szavahihetőek a szexuális bűncselekmény vonatkozásában, holott a bíró feladata ebben a kérdésben dönteni, mivel csak ő ismeri a bizonyítási eljárás teljes anyagát. Ez a döntés másra nem átruházható - szögezte le a táblabíróság. Kifogásolta azt is, hogy az írásszakértő véleményét hasonlóan kezelték, és így a bíró "áthárította" a szakértőkre annak a felelősségét, hogy megállapítsák, ki hazudik.
A tábla hangsúlyozta: számos olyan objektív adat állt az elsőfokú bíróság rendelkezésére, amely a vádlottak felmentése ellen szólt. Az indokolásban a bíró kitért arra is, hogy a gyerekek kihallgatása gyermekbarát szobában történt ugyan, "de nem gyermekbarát módszerekkel", ennek részleteiről azonban nem beszélt. Megemlítette ugyanakkor, hogy az elsőfokú bíróság törvényellenesen járt el, amikor a sértettek pszichológus szakértőnél tett nyilatkozatait a tárgyalás anyagává tette. A tábla szerint az elsőfokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie azt a körülményt is, hogy a gyerekek számára nem volt rendkívüli, ami velük történt, mert ilyen légkörben nőttek fel, olyan volt számukra ez, mint az evés, az ivás.
A táblabíróság álláspontja szerint a megismételt eljárásban - a számos tisztázandó kérdés között - választ kell találni arra is, hogy miként keletkeztek a gyerekek sérülései. A Fővárosi Ítélőtábla az új eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki, mert megítélése szerint a Budapest Környéki Törvényszék és az ügyészség közötti ellentétek veszélyeztették volna az ügy tárgyilagos elbírálását. A táblabíróság arra utalhatott, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése után a Pest megyei főügyész, Szabó Ferenc sajtótájékoztatón utasította vissza a bíróság kritikáit, amelyeket az ügyészségről az indoklásban megfogalmazott. A főügyész kifogásolta, hogy a bíróság szerint az ügyészség nem szerzett be minden bizonyítékot, így azokat a bíróságnak kellett pótolnia. A bíróság erre reagálva sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a főügyészség vitatta az ítéletet, és jelezte: ítélet megtámadásának módja a fellebbezés, nem a sajtótájékoztató.
Forrás és fotó: MTI
