Pesti Srácok

Az MSZP a Kossuth téren fejezte ki szolidaritását a sztrájkolókkal

Az MSZP a Kossuth téren fejezte ki szolidaritását a sztrájkolókkal

Az MSZP politikusai, aktivistái a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren fejezték ki szolidaritásukat a pedagógusokkal szerdán. Az ellenzéki párt ezzel a pedagógusok sztrájkbizottságának azon kezdeményezéséhez csatlakozott, hogy az egész napos országos pedagógussztrájk mellett április 20-án délben öt percre országszerte "álljon le az élet".

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a Kossuth Lajos téren tartott sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy a sztrájk a közös célokról és a szolidaritásról szól. Nem engedhetik meg, hogy a hatalom megfélemlítse a sztrájkolókat - közölte.

Elmondta, hogy a pedagógusok sztrájkjához más ágazatban működő 11 szakszervezet, civil szervezet is csatlakozott. A pártelnök szerint ez a támogatás egyértelműen jelzi, hogy nemcsak az oktatás helyzetéről van szó. Milliók küzdenek azért, hogy meg tudjanak élni, de rájuk nem tekint emberként a hatalom, az ő sorsukkal nem foglalkozik - fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Tóbiás József azt mondta: továbbra sincsenek érdemi tárgyalások a pedagógusok fő követeléseiről, például a tanszabadságról, valamint a helyi közösségek döntési jogáról az iskolákkal kapcsolatban.

Szólt arról is, hogy új formákat kell kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a politikusoknak a társadalmi akarat megszervezésére, hogy az 2018-ban kormányváltáshoz vezessen. Hozzátette: ebben megvan a felelőssége az MSZP-nek is, például a munka törvénykönyvét vagy a sztrájktörvényt módosító javaslatok kidolgozásával.

A sajtótájékoztató végén szocialista politikusok, köztük országgyűlési képviselők - mintegy harmincan - öt percen át némán álltak a Kossuth téren.

MTI/

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.