Pesti Srácok

Nem egyszerű bekerülni a titkosszolgálathoz

Nem egyszerű bekerülni a titkosszolgálathoz

Száz jelentkezőből mindössze tizenhárman alkalmasak arra, hogy felvételt nyerjenek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állományába – derül ki Magyar Idők mai cikkéből. A lapot a Belügyminisztérium tájékoztatta arról, hogy évente átlagosan nyolcvanhét százalék körüli a lemorzsolódás a pályázók között.

A hivatal folyamatosan várja az életrajzokat: tiszti állásba főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, zászlósiba pedig már érettségivel is be lehet kerülni, ha valaki büntetlen előéletű magyar állampolgár és megfelel még a körülbelül tucatnyi egyéb feltételnek - írja a lap. Azokat, akik a felvételi előszűrésen nem véreztek el, pszichológiai és orvosi alkalmassági vizsgálatoknak vetik alá, majd meghallgatják őket elképzeléseikről. Az utolsó forduló, a nemzetbiztonsági ellenőrzés után pedig jöhet a kinevezés és a titkosszolgálati karrier.

Földi László, az Információs Hivatal (IH) volt műveleti igazgatója úgy nyilatkozott: régebben a kutató tisztek feladata volt az „utánpótlás” felkutatása, nyilvános álláshirdetéseket nem adtak fel. Gyakran a végzős egyetemisták között keresgéltek, hiszen a műveltségre, a nyelvtudásra mindig is alapvető elvárásként tekintenek a titkosszolgálatoknál.

PestiSracok facebook image

A volt hírszerző kiemelte: a filmekben csak a James Bond-féle akcióhősöket látjuk, de ez a munka jelentős részben az adatok beszerzéséből és értékeléséből, irodai tevékenységből áll. „Minden James Bond mögött óriási csapat van” – fogalmazott, majd megjegyezte, a diplomás tiszteket adott esetben szakmunkások is segítették, például szűcsök, akik mondjuk különleges táskát készítettek egy-egy feladathoz. A szakértő kiemelte: a felvételnél sokat számított, hogy volt-e valakinek ajánlója.

A teljes cikket a Magyar Idők mai számában olvashatják.

Fotó:Blikk

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)