Pesti Srácok

Törvénnyel segítik a migránsok beilleszkedését Németországban

Törvénnyel segítik a migránsok beilleszkedését Németországban

Megállapodtak a koalíciós pártok Németországban arról, hogy törvényt dolgoznak ki a menekültek integrációja érdekében, és újabb intézkedéseket tesznek a terrorizmus elleni küzdelemben – jelentették be a pártok vezetői csütörtökön Berlinben.

Angela Merkel kancellár, a jobbközép CDU elnöke kiemelte, hogy Németországban most először alkotnak törvényt a menedékkérők és menekültek beilleszkedéséről. A jogszabály a „támogat és követel” elvén alapul, a jogok mellett a kötelességeket is rögzíti, legfőbb célja a munkaerőpiacai integráció előmozdítása.

A kormány a tervezett törvényről először a tartományokkal egyeztet, majd májusban elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a jogszabálytervezetet. A beilleszkedést nagyban meghatározza a nyelvtudás és a szakmai képzettség, ezért az integrációs törvényben a német nyelvi kurzusokra és a képzési, továbbképzési programokra helyezik a hangsúlyt, és a menedékkérők közhasznú foglalkoztatásának keretében munkalehetőséget teremtenek 100 ezer embernek. Ezzel a lehetőséggel a menekült vagy más menedékjogi státus megszerzésére jó eséllyel rendelkező kérelmezők élhetnek. A védelemre nem szoruló kérelmezőknek úgynevezett orientációs kurzusokat kínálnak, hogy kérelmük elbírálásának ideje alatt is gyarapíthassák tudásukat, amelyet majd kamatoztathatnak hazájukban – mondta a kancellár.

PestiSracok facebook image

Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte az integrációs törvény kidolgozását. Mint mondta „sokat elértünk a migránsoknak”, és ez „nagy nyereség társadalmunknak”.

A kormány tervei szerint a jogszabályban a védelemben részesített – menekült vagy oltalmazott státusszal rendelkező – emberek „röghöz kötéséről” is rendelkeznek majd. A lakóhely hatósági kijelölése a gettók, nemzetiségi zárványok kialakulásának megelőzését szolgálja. Ezzel kapcsolatban Sigmar Gabriel kiemelte: „nem akarjuk, hogy az Egyesült Államokból ismert zárt közösségek alakuljanak ki nálunk”.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke kiemelte, hogy kötelezővé teszik az állam integrációs „ajánlatainak” elfogadását, és a szociális juttatások csökkentésével büntetik az elzárkózást ezektől az ajánlatoktól.

A koalíciós egyeztető tanács szerda esti ülésén elfogadott terrorellenes intézkedéscsomagban a többi között szerepel, hogy a szövetségi rendőrség nemcsak a bűnüldöző, hanem a megelőző munkában is bevethet fedett nyomozókat, elsősorban az embercsempészek ellen. Bevezetik azt is, hogy csak személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal lehet előre fizetett (prepaid) SIM kártyát vásárolni.

A több mint hatórás egyeztetésen a nyugdíjrendszer reformjától az elektromobilitás terjedésének ösztönzéséig a 2017 őszéig tartó ciklus valamennyi nagy hátralévő ügyét áttekintették, de döntést csak a menekültügy újabb mélyreható reformját jelentő integrációs törvényről és a terror elleni küzdelemről hoztak. A pártvezetők a koalíciós egyeztetés eredményeiről tartott sajtótájékoztatón kiemelték, hogy az utóbbi hónapokban – főleg a menekültügyről – folytatott viták után igyekeznek minél jobban együttműködni. Horst Seehofer azonban jelezte, továbbra sem tett le arról, hogy a bajor kormány szükség esetén az alkotmánybírósághoz fordul a szövetségi kormány menekültpolitikája miatt.

Forrás: MTI

Fotó: thetoc.gr

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.