Pesti Srácok

Erdogan demokráciája – Eltöröltetné a képviselők mentelmi jogát

Erdogan demokráciája – Eltöröltetné a képviselők mentelmi jogát

A német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke szerint a török parlament képviselői nem engedhetik meg Recep Tayyip Erdogan államfőnek, hogy megszüntesse mentelmi jogukat. Véleménye szerint az alkotmánymódosítás terve fejlemények egész sorába illeszkedik, amelyek egyre inkább eltávolítják Törökországot a demokráciáról alkotott felfogásunktól.

Norbert Lammert a Süddeutsche Zeitung című német lapban csütörtökön közölt nyilatkozatábanönkényuralmi hajlamokkal" terhelt politikusnak nevezte a török államfőt és úgy vélte, a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítási javaslat esetleges elfogadása azt jelentené, hogy „Erdogan átlépte a Rubicont".

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette, hogy az EU-nak nem szabad megszüntetnie a Törökországgal szembeni vízumkötelezettséget, ha az ankarai törvényhozás elfogadja a javaslatot. Az alkotmánymódosítás terve fejlemények „egész sorába illeszkedik, amelyek egyre inkább eltávolítják Törökországot a demokráciáról alkotott felfogásunktól" - mondta a Bundestag elnöke.

PestiSracok facebook image

Rámutatott, a javaslat elfogadásához nincs elég képviselője a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), amely ezért más frakciók támogatására szorul. Ezt a támogatás azonban nem szabad megadni, a törvényhozásnak ki kell állnia jogai mellett - hangoztatta a Bundestag elnöke.

A mentelmi jog „történelmileg szemlélve éppen a parlament és a képviselők védelmét szolgálja az önkényes beavatkozásokkal és a feudális uralkodókkal szemben" - mondta Norbert Lammert, aki szerint a török államfő valódi célja az lehet a mentelmi jog megszüntetésével, hogy pártja javára módosítsa az erőviszonyokat a törvényhozásban. Egy parlamentnek az ilyen próbálkozásokra "allergiásnak" kell lennie, és "nem hajolhat meg", hanem fel kell lépnie jogai védelmében - mondta a Bundestag elnöke.

Az ankarai parlament emberi jogi bizottságának AKP-s elnöke, Mustafa Yeneroglu a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, az alkotmánymódosító javaslat fő motivációja az, hogy a büntetőjog eszközeivel léphessenek fel a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselői ellen, a terrorista szervezetként nyilvántartott, betiltott Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) fűződő állítólagos kapcsolataik miatt. A HDP-s képviselők nagy részének tisztáznia kell, hogy „mennyire emancipálódtak a PKK-tól" - fogalmazott a politikus.

A javaslatot első próbálkozásra nem sikerült elfogadtatni. Legközelebb pénteken szavaznak róla. Mustafa Yeneroglu szerint második nekifutásra sikerül keresztülvinni az alkotmánymódosítást a törvényhozáson.

Forrás: MTI

Fotó: turkinfo.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.