Kiemelkedően tiszta a Balaton vize

Megjelentek az első fecskemoszatok a tó vizében, ez már a nyár közeledtét jelzi. A messze a határérték alatt maradó algakoncentráció, a vízminőség látványos javulása az egész Balaton táplálékhálózatára hatással van – állapították meg az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai.

Algák

Az algák szaporodását a külső tápanyagterhelésen túlmenően az időjárási tényezők, a klímaváltozás – illetve annak közvetlen és közvetett hatásai – befolyásolják, de a vízgyűjtőn végzett beavatkozások (pl. a Kis-Balaton tározórendszerének kibővítése) is hatással vannak rá. A vízminőségvédelmi nagyberuházások hatására az algák mennyisége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent.

Az intézet munkatársai az elmúlt években jelentős változásokat figyeltek meg a tó algaközösségeinek összetételében is. A korábbi évektől eltérően 2013 és 2014 nyarán ugyanis a cianobaktériumok helyett a páncélos ostoros algák domináltak. Ez a tény a vízminőség további javulását mutatja.

Dévérkeszegek

Az utóbbi évtizedekben bekövetkezett látványos vízminőség-javulás – vagyis a lebegő mikroszkopikus algák mennyiségének csökkenése – az egész Balaton táplálékhálózatára is hatással van. A fenékre lehulló algák az üledéklakó árvaszúnyoglárvák táplálékát képezik. Az árvaszúnyoglárvák pedig a tó egyik legnagyobb számban előforduló halának, a dévérkeszegnek alkotják fő táplálékbázisát.

Árvaszúnyogok

Az egyszerre nagy tömegben a bábból kibújó (és a vízből kirepülő), kifejlett árvaszúnyogok után visszamaradó bábbőrök rövid ideig felhalmozódhatnak a víz felszínén, finom, fehéres habréteget alkotva. A bábbőrök és a habréteg a fürdőzők számára kevésbé attraktívak, azonban az egészségre nem károsak, és pár nap alatt elbomlanak. Fontos megkülönböztetnünk őket a csípő szúnyogoktól: a nyaralókat legfeljebb tömeges jelenlétük zavarhatja, de nem csípnek.

A Balaton ma 21°C-os.

Forrás: MTA, időkép, Fotó: west-balaton.hu