Korábban nem volt gondja az Európai Bizottságnak az esélyegyenlőségi törvénnyel
Magyarországon 2003-ban, tehát még az uniós csatlakozás előtt született egy esélyegyenlőségről és egyenlő bánásmódról szóló törvény, amellyel az Európai Bizottságnak eddig semmi problémája nem volt – mondta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szombaton az M1 aktuális csatornán. Az igazgató erről azzal kapcsolatban beszélt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.
Törcsi Péter elmondta, a bizottság szerint a magyar jogszabály és gyakorlat abba a 2000-ben elfogadott uniós irányelvbe ütközik, amelyet a köznyelv faji irányelvnek nevez. Ez mindenfajta diszkriminációt és hátrányos megkülönböztetést tilt a tagállamoknak. A magyarországi jogszabályok megfelelnek az uniós jognak és tiltanak mindenfajta diszkriminációt – hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy a köznevelési törvényt 2014-ben módosították annak érdekében, hogy a speciális – vallási, nemzetiségi vagy világnézeti – alapon szerveződő oktatás részletszabályai rendezve legyenek. Ezeket nagyon szigorú feltételekhez kötötték – emelte ki.
Példaként említett egy kúriai döntést, amely Nyíregyháza egy nagyrészt cigányok lakta kerületében található görög katolikus iskolára vonatkozott. A Kúria szerint, ha az intézményben az oktatás egyosztályos, felmenő rendszerben valósul meg, akkor nincs szó jogellenes elkülönítésről. Diszkriminációról akkor lehetne beszélni, ha több osztály lenne, és az egyikbe kizárólag cigány, a másikba nem cigány származású gyerekek járnának – mondta.
MTI, kép: romskiportal.com
