Még az idén? - Előre menekül a szabadkereskedelmi tárgyalás vezetője
Keményen dolgoznak rajta, hogy még az idén megköthessék az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezményt - nyilatkozta Cecilia Malmström, kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos. Miközben a szerződés aláírása a közelgő amerikai elnökválasztás hajrájában nagy fegyvertény lenne a demokratáknak, az uniós politikusok egyre óvatosabban fogalmaznak a TTIP-vel kapcsolatban.
Az amerikai elnökválasztás miatt erőltetik
Szokatlanul optimista véleményt fogalmazott meg Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos, aki szerint akár még az idén lezáródnak az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi tárgyalások. A TTIP megkötésére irányuló egyeztetések újabb, immár tizennegyedik fordulója várhatóan júliusban kezdődik meg Brüsszelben.
A svéd EU-biztos az uniós tagországok külügyminisztereinek pénteki tanácskozása előtt arról beszélt, „a lehető legkeményebben dolgozunk rajta, hogy megkössük a szerződést". Hozzátette, az egyezség tartalma fontosabb, mint az, hogy gyorsan tető alá hozzák a megállapodást. Leszögezte, hogy a szabadkereskedelmi övezetről szóló szerződést csak akkor fogják megkötni, ha az mindkét fél számára előnyös, és megfelel az Európai Unió értékeinek és érdekeinek egyaránt. Fontos szempont ugyanakkor, hogy a felek szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély.
A megkötendő megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum (Transatlantic Trade and Investment Pact) nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is. A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok - környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló - érdekeinek európai érvényesítése előtt.
Inkább évek kellenek hozzá
A tárgyalások lezárásának időpontjával kapcsolatban a Mikola István ugyanakkor úgy nyilatkozott, szinte elképzelhetetlen, hogy még az év vége előtt létrejöjjön a megállapodás, ha egyáltalán lesz ilyen, akkor is még évek kellenek hozzá. A külügyi államtitkár az uniós külügyminiszterek pénteki brüsszeli tanácskozását követően arról beszélt, a tanácsülésnek két kérdés állt a középpontjában, a TTIP, valamint az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA).
Mint mondta, az előbbi kapcsán a tagállamok többsége nem volt túl derűlátó, az EU és Kanada között készülő szerződésen viszont már az utolsó simításokat végzik, nyáron aláírják, majd megkezdődhez a ratifikációs folyamat. Az államtitkár szerint a CETA rendkívül fontos megállapodás a felek között, amelynek az előnyeit mindannyian élvezni fogjuk. A TTIP-ről ugyanakkor úgy vélte, nagyon sokat kell még tenni annak érdekében, hogy tető alá hozzák az egyezményt, és nem valószínű, hogy erre a közeljövőben sor kerül.
Emlékezetes, korábbi a CETA-val kapcsolatos cikkünkben arról írunk, miközben az EU és az USA között köttetendő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) a kritikák kereszttüzébe került a génmódosított élelmiszerek behozatala és a tagországok törvényeit kikerülő független bíróságok felállításának terve miatt, addig a Kanadával folyó szabadkereskedelmi tárgyalások (CETA) zavartalanul folynak. Mivel a multicégeknek Kanadában is vannak leányvállalataik, tulajdonképpen nincs is szükségük a TTIP-re, hogy szabadon perelhessék a tagországokat, ha sérülnek a gazdasági érdekeik. A multicégek jogászainak volt ideje kitanulni, hogyan perelhetik dollármilliárdokkal az akadékoskodó országokat, és miként lehet elképzelhetetlen bevételekre szert tenni egyetlen kapavágás nélkül, pusztán pereskedéssel.
A tagállamok nem bíznak az Európai Bizottságban
Elmondta, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán két területen bontakozott ki vita az ülésen. Egyrészt a vitarendezési mechanizmusról, amelyről a magyar álláspont az, hogy nem lenne szerencsés, ha bekerülne a szerződésekbe, az Egyesült Államok azonban például ragaszkodik hozzá. A másik érzékeny kérdés maga az egyezmény jellege, mások mellett Magyarország is ragaszkodik ahhoz, hogy úgynevezett "vegyes" megállapodás szülessen, ez esetben ugyanis kötelező a tagállami parlamenti ratifikáció, így ha nem megfelelő az alku, akkor még a legutolsó pillanatban is meg lehet azt vétózni.
Malmströmből a kötelező optimizmus beszélt
Portálunk a hírekkel összefüggésben megkereste Fidrich Róbertet, az MTVSZ programvezetőjét, aki elmondta, véleménye szerint Cecilia Malmströmből pusztán a kötelező optimizmus beszélt, természetes, hogy az amerikai elnökválasztás közeledtével megerősödik a szabadkereskedelmi tárgyalások lezárását szorgalmazók hangja. Hozzátette, mivel Malmström a külügyminiszterek pénteki tanácskozása előtt nyilatkozott, inkább csak a vágyait fogalmazhatta meg.
A realitás inkább az, amelyet az ülés után Mikola István külügyi államtitkár nyilatkozott, aki szerint szinte biztos, hogy idén nem zárulnak le a tárgyalások. Az MTVSZ szakértője hozzátette, a valóság is inkább afelé mutat, hogy egyre távolodik a szabadkereskedelmi tárgyalások lezárásának dátuma. Legutóbb Froncois Hollande francia köztársasági elnök fogalmazott meg éles kritikát a TTIP ellen, amely miatt éppen Cecilia Melmström háborodott fel azt sérelmezve, a tagállamok nem állnak ki otthon eléggé szabadkereskedelmi tárgyalások mellett .
Egyre több politikus hátrál ki
A szakértő hozzátette, a szabadkereskedelmi tárgyalások dokumentumainak május 2-ai nyilvánosságra hozatala után egyre több európai politikus hátrál ki a szabadkereskedelmi tárgyalások támogatása mögül, egyre többen látják beigazolódni a zöld és civil szervezetek aggályait, amelyeket a tárgyalások titkossága miatt . A TTIP-pel szemben erősödő ellenállást azt is mutatja, hogy eddig mintegy 1800 önkormányzat csatlakozott a TTIP-mentes övezetek európai hálózatához, a francia gazdaszövetség országos tiltakozásba kezdett, Hollandiában pedig népszavazást kezdeményeztek a kérdésben.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Green Peace által nyilvánosságra hozott tárgyalási dokumentumok alapján a TTIP visszarepítené az uniót a 70-es évekbe, amikor csak utólag lehetett bebizonyítani egy termékről, hogy mérgező, addig nyugodtan megszedhették magukat a forgalmazásból a multicégek. A TTIP figyelmen kívül hagyná a szigorú uniós szabályozást, így azok a multicégek diktálnának Európában, amelyek a tárgyalások folyamán végig dróton rángatták az USA delegációját, semmibe véve a környezet-, és egészségvédő szervezeteket. A portálunk által megszólaltatott szakértő szerint nem folyhat tovább a háttérben az egyezkedés, mert a kiszivárgott dokumentumok alapján az EU vesztésre áll az USA multicégeivel szemben.
Azért a németeknek jól jönne
Portálunk kérdésére, hogy tulajdonképpen az Európai Bizottságon keresztül ki is erőlteti ennek az egyezménynek a megszületését Fidrich Róbert úgy válaszolt, nyilvánvaló, hogy egyes országok – például a német autó-, vagy vegyipari cégek miatt – nyertesei lennének az egyezmény megkötésének, mégis mindkét oldalon elsősorban multinacionális cégek állnak a háttérben. Az MTVSZ szakértője hangsúlyozta, az Európai Bizottság képes volna Európa mezőgazdaságát és élelmiszerbiztonságát is beáldozni. A TTIP hazai mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatására pedig a Századvég által a kormány megrendelésére készített, és nemrégiben nyilvánosságra került tanulmány is rámutatott.
Forrás: MTI/MTI/PestiSrácok.hu Kezdőkép: millieudefensie.nl
