Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Schiffer András is kiszúrta a Magyar Posta lappangó privatizációját

PPestiSrácok.hu Forró drót 2016. május 23. 21:07
Schiffer András is kiszúrta a Magyar Posta lappangó privatizációját

A kisposták bezárásáról és a Magyar Posta Spéder Zoltán baloldali médiavállalkozó körei javára folyó lappangó privatizációjáról intézett interpellációt Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterhez Schiffer András, az LMP társelnöke.

Schiffer András (LMP) szerint a Fidesz is támogatta a 2003 után bezárt kisposták újranyitását, de 2010 után csak öt postát nyitottak meg a megszűnt ötszázból. Most újabb több száz postahivatalt szüntet meg a kormány - közölte, azt firtatva, ez kinek az érdeke. Az ellenzéki politikus elmondta, a posta állami cég, de egyre inkább üzleti vállalkozásokba kezd, és feltűnő módon ebben állandó partnere az FHB-csoport. Hozzátette: az FHB-val való összefonódás a falurombolás folytatásában is egyértelmű, azokat a takarékszövetkezeteket hozzák helyzetbe, amelyeket az FHB tulajdonában lévő Takarékbank igazgat. Kitért arra, hogy az FHB tulajdonosai között vannak olyanok, akik offshore üzletekben érdekeltek, példaként Spéder Zoltán említette.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a posta olyan közszolgáltatás végző vállalat, amelynek nincs titka. Mint mondta, a posta a pénzügyi szolgáltatásokat csak más pénzintézetekkel tudja elvégezni. Miután 2011-12-ben az Erste "lelépett", a posta egy magyar bankot választott partnerként, aminek köszönhetően 460 milliárd forint állampapírt adott el a Magyar Posta - mondta. Kijelentette: amíg a tulajdonosi joggyakorlás nála van, magyar vállalatokkal működik együtt a posta, így a takarékszövetkezetekkel. Az FHB vezetőjéről, Spéder Zoltánról azt mondta, a barátjának tartja, aki nem bűnöző, hanem megbecsült magyar vállalkozó. Közölte, az FHB-val való együttműködés a magyar államnak profitot hozott. A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 110 igen, 30 nem szavazattal elfogadta azt.

PestiSracok facebook image

Emlékezetes, a Magyar Posta és Spéder Zoltán érdekeltségeinek homályos kapcsolatára, a posta vagyonelemeinek fokozatos, a nyilvánosság kizárásával zajló kiszervezésére és magánosítására a PestiSrácok.hu több cikkben is felhívta a figyelmet.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu, fotó: PestiSrácok.hu

Kapcsolódó témák
schiffer andrás lázár jános magyar posta spéder zoltán
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.