Surányiék olcsón eladták az aranytartalékunkat, mielőtt felment volna az ára
Háromszoros a különbség az 1990-ben eladott aranykészletünk akkori és mostani ára között. Annak idején dollárt vettünk belőle. Azóta gyakorlatilag alig van aranytartalékunk, holott az arany árfolyama csak az év eleje óta 17 százalékot erősödött. A minimális szintre csökkentés Surányi György MNB-elnöksége alatt következett be; a rendszerváltás előtt még 65 tonna arannyal rendelkeztünk, ebből viszont csupán három tonna maradt meg az eladás után.
Az arany gazdasági értéke abban rejlik, hogy a külföldi értékpapíroknál lényegesen kevesebb kockázatot rejt, és vészhelyzet esetén bármikor készpénzzé váltható, sőt kölcsön felvételekor hitelfedezetként is szolgálhat. Éppen ezért állítják a közgazdászok, hogy az arany olyan befektetési eszköz, amely mentőöv a legdurvább összeomláskor is. Miközben a gazdasági világsajtó a részvények zuhanásától és az olajpiaci hullámvasúttól volt hangos az elmúlt hónapokban, addig az arany árfolyama szép csendben erősödött majdnem 17 százalékot az év eleje óta. Hiába van azonban újra az egekben az arany ára, hiszen 1989-ben az MNB akkori vezetése azt a stratégiai döntést hozta, hogy a jegybank aranykészleteit a technikailag szükséges minimális szintre csökkenti.
A nemzetközi aranypiacon történt értékesítések után 1989 májusától 1992 októberére az MNB aranykészlete 65 tonnáról a mostani három tonnára csökkent. A csökkentés Surányi György jegybankelnöksége alatt történt, ekkor unciánként 370 dolláros áron tették pénzzé az aranytartalékot, amely ma már unciánként 1000-1100 dollárt ér. A jegybank akkor arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé.
Boros Imre közgazdász, az MNB devizagazdálkodási osztály egykori vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 62 tonna eladott arany akkori és mostani ára között lassan háromszoros a különbség, de stabilitási szempontból is hiba volt megválni az aranytól. Boros szerint amióta a dollár mint globális fizetőeszköz egyre gyengébb lábakon áll, egyre világosabb, hogy az aranyfedezet lesz a jövő, de más nemesfémek – például az ezüst – szerepe is felértékelődik. A menekültválság és a negatív kamatok láttán egyre több európai menekíti pénzét aranyba, amelynek kereslete ezek miatt 2016-ban erős maradhat az öreg kontinensen – így tartja Andrea Lang, az osztrák pénzverde, a Münze Österreich illetékese. A World Gold Council pénzügyi szolgáltató cég elemzése szerint csaknem három évtizede, vagyis éppen a Magyar Nemzeti Bank nagyszabású aranyeladása óta az arany számít a legjobb befektetésnek, amelynek áremelkedése lekörözte a főbb részvény-, kötvény- és árupiaci indexeket is.
forrás: magyarhirlap.hu
