Pesti Srácok

Feljelentést tettek Portik vallomása alapján

Feljelentést tettek Portik vallomása alapján
A bíróság szerint Portik nem tudta, hogy Rohác a célszemélyen kívül másokat is megölhet. Fotó: MTI/ Kovács Tamás

Portik Tamás pénteki bírósági vallomásáról készült sajtóbeszámolók alapján hivatali vesztegetés elfogadása gyanúja miatt bejelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen egy magánszemély, a feljelentéseiről ismertté vált belvárosi jogász, Tényi István – írja a Népszabadság.

Emlékezetes, a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen elítélt bűnöző pénteken egy személyiségi jogi perben azt állította, hogy a Károly krt. 25 szám alatti ingatlan eladásával összefüggésben Habony Árpád kérésére, Pápa Marianne megbízásából tízmillió forinttal megegyező eurót vitt Rogán Antal akkori V. kerületi polgármesternek. A maffiózó története ugyanakkor eléggé billeg, ugyanis Portikot saját korábbi kijelentései cáfolják. Az elhíresült, a PestiSrácok.hu által közreadott Portik-Laborc találkozó leirata szerint ugyanis az energolos bűnöző határozottan kijelentette Gyurcsány Ferenc egykori kémfőnökének, hogy személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, ami “biztonságot ad neki”. Laborc ezen felbuzdulva meg is jegyezte a szerintük akkoriban is Pintér Sándorhoz hű és ezért mindvégig „jobboldalinak” nevezett rendőrségre panaszkodó Portiknak, hogy jobboldalra is kellett volna adni, mire a bűnöző azt válaszolta, hogy „én oda nem akartam”.

Az ügyben a Miniszterelnöki Kabinetiroda is megszólalt. Szerintük bármi, amit Portik Tamás mond, teljesen hiteltelen. A tárca azzal érvel, hogy a Laborc-Portik találkozóról készült jegyzőkönyv szerint Portik azt vállalta, fideszes politikusokról gyűjt vagy gyárt terhelő információt (Laborc Sándor a Gyurcsány-kormány alatt vezette a Nemzetbiztonsági Hivatalt), az egyik lejáratandó politikus pedig Rogán Antal volt. A pénteki tárgyaláson Rogán is meg akart szólaltatni tanúkat a bíróság előtt, akik cáfolni tudják Portik állításait, azonban a bíró azt jelezte Rogán jogi képviselőjének, a tárgyalásra ne állítsák elő a tanúkat, aki két rendőr lett volna. Remélik, hogy később ez megtörténhet. A tárca közleménye szerint

PestiSracok facebook image

A címlapon Portik Tamás és állítólagos kivégző embere, Jozef Rohác látható.

Forrás: PestiSrácok.hu/Népszabadság, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.