Pesti Srácok

Joachim Gauck nem lesz többé államfő

Joachim Gauck nem lesz többé államfő

Joachim Gauck német államfő hétfőn Berlinben bejelentette, hogy mandátuma 2017. márciusi lejártával távozik hivatalából és nem indul újra a tisztségért.

A szövetségi elnök sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy jó egészségi állapotban van, de nem tudja garantálni az államfői tisztség betöltéséhez szükséges "energiát és vitalitást" a következő ciklusban, amely az életének 77. és 82. éve közötti szakaszára esik. Hangsúlyozta, hogy nem kell aggódni az államfői tisztségben következő váltás miatt, mert a mai Németországnak vannak "elkötelezett polgárai és működő intézményei", így a váltás a "demokratikus normalitás része". Az államfőt a szövetségi parlament (Bundestag) képviselőiből és a tartomány parlamentek azonos számú küldötteiből - 1262 főből - álló úgynevezett szövetségi közgyűlés választja. A mandátum 5 évre szól és egyszer megújítható. Az első vagy a második fordulóban a szavazatok abszolút többségét megszerző jelölt nyeri el a tisztséget, a harmadik fordulóban elég a szavazatok relatív többsége, vagyis az lesz a szövetségi elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. A választást 2017. február 12-én tartják.

Egyelőre teljesen nyitott, hogy ki lehet Németország következő, 12. szövetségi elnöke. Kiválasztása hosszú, összetett folyamat lehet. A 2017. szeptemberi Bundestag-választásra készülő pártok bármiféle együttműködése ebben az ügyben rögtön olyan értelmezést nyerhet, hogy az adott pártok kormányzati együttműködésre is hajlandóak vagy készülnek. A kormánypártok - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - várhatóan egyeztetnek az ügyben, de elemzők szerint nem valószínű, hogy sikerül közös jelöltben megállapodniuk. A Bundestag nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal pedig már kezdeményezte is, hogy az SPD-vel és az ellenzéki Zöldekkel együtt állítsanak államfőjelöltet, és sajtóértesülések szerint a CDU/CSU-ban sokan azt várják Angela Merkel kancellártól, a CDU elnökétől, hogy a pártszövetség állítson saját jelöltet. A sajtóban több lehetséges jelölt neve forog, köztük van Norbert Lammert CDU-s politikus, a Bundestag elnöke és a CDU-s pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble, Gerda Hasselfeldt, a Bundestag CSU-s képviselői csoportjának vezetője és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, az SPD legnépszerűbb politikusa. Egyikük sem foglalt állást nyilvánosan az ügyben. Joachim Gauck 76 éves, evangélikus lelkész, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék tagja, az ország újraegyesítése után a volt NDK állambiztonsági minisztériumának (Stasi) iratait kezelő hivatal első vezetője volt. Az államfői tisztségre először 2010-ben jelölték, akkor az SPD és a Zöldek támogatásával. Két év múlva, 2012 márciusában az akkori kormánypártok, a CDU/CSU és a liberális FDP, valamint az SPD és a Zöldek támogatásával választották meg, miután Christian Wulff egy lakáshitel körüli pénzügyi botrány miatt lemondásra kényszerült.

PestiSracok facebook image

Németországban a szövetségi elnöknek elsősorban jelképes hatalma van, legfőbb feladata az ország egységének megjelenítése a pártokon és a napi pártpolitikai vitákon felülemelkedve. Joachim Gauck a lakosság nagy többségének megítélése szerint kiválóan végzi munkáját.

Angela Merkel hétfőn Berlinben egy más ügyben tartott rendezvényen kérdésre válaszolva azt mondta, hogy szerette volna, ha Joachim Gauck vállalja az újrázást, de tiszteletben tartja döntését. Rámutatott, hogy az elnökválasztásig még hátra van két tartományi parlamenti választás, amelyek befolyásolják a szövetségi gyűlés összetételét. Hozzátette, hogy a testületen belüli erőviszonyok figyelembevételével "a legnagyobb nyugalomban" egyeztetnek majd az utódlás kérdéséről a CDU/CSU pártszövetségben, majd más partnerekkel is.

Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke ugyanazon a rendezvényen - egy, a korábbi szövetségi környezetvédelmi miniszterek, köztük Angela Merkel és Sigmar Gabriel részvételével rendezett pódiumbeszélgetésen - szintén kérdésre válaszolva elmondta, hogy Joachim Gauck beváltotta a jelöléséhez 2010-ben fűzött reményeket, hiszen a "német demokrácia elkötelezett képviselőjeként" tevékenykedik államfőként. Hozzátette: nagyon sajnálja, hogy az államfő nem vállalja a második ciklust, utódlásáról pedig a következő hetekben és hónapokban "mindenki mindenkivel" tárgyal majd.

Forrás: MTI

Fotó: AP/Michael Sohn

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)