Pesti Srácok

Neonáci szervezetet támogatott a brit képviselő gyilkosa

Neonáci szervezetet támogatott a brit képviselő gyilkosa

Régóta pszichés problémái vannak az észak-angliai választókörzetében meggyilkolt Jo Cox brit munkáspárti parlamenti képviselőnő feltételezett támadójának - állítja az őrizetben lévő 52 éves gyanúsított, Thomas Mair testvére.

Scott Mair a Telegraph-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, nehezen fogja el, ami történt. Beszélt arról, hogy testvére mentális betegségben szenvedett, de kapott kezelést. "Nem erőszakos, a politika sem érdekli különösebben" - mondta arra utalva, hogy a hatóságok vizsgálják, volt-e politikai indíttatása a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról szóló népszavazás előtt egy héttel elkövetett csütörtöki merényletnek.

A The Southern Poverty Law Centre amerikai jogvédő központ a birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva viszont azt közölte, hogy Thomas Mair évtizedekig "elkötelezett támogatója" volt az egykor vezető amerikai neonáci szervezetnek, a National Alliance (NA) nevű csoportnak.

PestiSracok facebook image

A civilszervezet szerint Thomas Mair legalább 620 dollárért vásárolt kiadványokat az NA-től. A The Southern Poverty Law Centre a honlapján közzétett két számlamásolatot, amelyek Thomas Mair magazinrendeléseit rögzítették egy nyugat-yorkshire-i címről. A férfi megrendelései között volt egy kézikönyv is, amely útmutatással szolgál ahhoz, hogyan lehet hétköznapi anyagokból kézifegyvert készíteni. Mair az elsődleges információk szerint egy régi típusúnak vagy házilagos készítésűnek tűnő fegyverrel három lövést adott le a 41 éves képviselőnőre, a brit EU-tagság fenntartását pártoló kampánycsoport aktív tagjára, akit késsel is megsebesített.

A gyilkosság egyik szemtanúja a Press Association brit hírügynökségnek azt mondta, hogy az elkövető többször is a "put Britain first" (Nagy-Britannia az első) mondatot kiabálta a támadás alatt. Britain First a neve az egyik szélsőjobboldali, bevándorlásellenes tömörülésnek. A szervezet közleményben határolódott el a gyilkosságtól, hangsúlyozva, hogy sohasem buzdítana ilyen cselekedetre.

A Telegraph egyébiránt úgy értesült, hogy Thomas Mair előfizetője volt az S.A. Patriot nevű dél-afrikai magazinnak, amelyet egy apartheidpárti, a multikulturalizmust ellenző csoport ad ki. Nagy-Britanniában a támadás híre hallatán az EU-párti és a kilépésért kampányoló csoportok együttes nyilatkozatban jelentették be, hogy egyelőre minden kampánytevékenységet felfüggesztenek. Az incidensben megsérült egy 77 esztendős férfi is. Szemtanúk szerint ő megpróbálta feltartóztatni a támadót, aki késsel megsebesítette.

Forrás: MTI/hvg.hu, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.