Pesti Srácok

Nem léphet ki Nagy-Britannia az EU-ból a parlament jóváhagyása nélkül

Nem léphet ki Nagy-Britannia az EU-ból a parlament jóváhagyása nélkül

Az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda bevonásával jogi eljárás indult annak megakadályozására, hogy a brit kormány parlamenti döntés nélkül kiléptethesse Nagy-Britanniát az Európai Unióból.

Az eljárást a Mishcon de Reya jogi cég indította, közelebbről nem azonosított ügyfelek megbízásából. A társaság - amelynek ügyfélkörébe tartozott már sok más híresség mellett Diana hercegnő, Károly trónörökös néhai felesége is - a Downing Streetnek küldött átiratában közölte: a brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás a brit állampolgárok véleményének kikérését szolgálta. Jóllehet a többség kifejezésre juttatta azon kívánságát, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból, a döntés a kilépési folyamat elindításáról, vagyis a Lisszaboni Szerződés vonatkozó 50. cikkelyének aktiválásáról a brit alkotmányos berendezkedés alapján a parlament hatáskörébe tartozik - áll a jogi iroda részletes állásfoglalásában. Mishcon de Reya közölte: megbízói nevében már a múlt héten megkereste a brit kormány jogi képviselőit, biztosítékokat kérve arra, hogy a kormány érvényt szerez az Egyesült Királyság alkotmányos rendjének, és a parlament szuverenitásának védelmét szem előtt tartva jár el az 50. cikkely aktiválásának ügyében. A cég szerint ha nem érvényesül a parlamenti jóváhagyásra alapuló megfelelő alkotmányos eljárás, akkor törvénysértő lenne a kormány részéről a hivatalos értesítés kiküldése arról, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Ebben az esetben a kilépési értesítés jogilag megtámadható lenne - hangsúlyozzák a Mishcon de Reya szakértői. A cég szerint a népszavazás eredményéhez nem fér kétség, ám a referendum önmagában nem bír kötelező jogi erővel. A parlament akkor teljesíti demokratikus kötelességét, ha a népszavazás eredménye mellett "más tényezőket is" figyelembe vesz végső döntésének meghozatalához - fogalmaz a jogi iroda állásfoglalása. Hasonló véleményeknek más jogi szakértők is hangot adtak. Az egyik legtekintélyesebb brit alkotmányjogász, Geoffrey Robertson professzor a The Times című konzervatív brit napilapnak a minap kijelentette: mindenki azt gondolja, hogy a Brexit - vagyis Nagy-Britannia kilépése az EU-ból - eldöntött tény, "pedig nem az". A brit demokrácia alapköve ugyanis a parlament szuverenitása, és a parlamentnek érvénytelenítenie kellene a brit EU-tagságot rögzítő törvényt, mielőtt Nagy-Britannia kiléphetne az Európai Unióból. Robertson szerint az erről szóló alsóházi szavazáson a képviselőknek jogukban áll majd saját lelkiismeretüknek megfelelően voksolni, és sokan dönthetnek akár úgy is, hogy a Brexit nem jó Nagy-Britanniának, ezért nemmel is szavazhatnak. Vernon Bogdanor professzor, a patinás King's College London egyetem oktatója, a brit politikatudomány és alkotmányjog egyik legtekintélyesebb kortárs gondolkodója arra mutatott rá nemrégiben közzétett helyzetértékelésében, hogy az alsóházi képviselőknek a brit parlamentarizmus hosszú történelmében példátlan módon olyasmit kellene törvénybe iktatniuk, amivel nagy többségük nem ért egyet. A képviselők kétharmada ugyanis EU-párti, és elveti Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image

Fotó: mishcon.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.