Pesti Srácok

Nem tartja magát démonnak Radovan Karadzic

Nem tartja magát démonnak Radovan Karadzic

Radovan Karadzic megúszná a srebrenicai népirtásért rá kiszabott 40 évnyi börtönbüntetést, ezért fellebbezést nyújtott be a hágai Nemzetközi Törvényszék ítélete ellen.

Fellebbezett a háborús bűnökért 40 évre ítélt Radovan Karadzic.

- többek között ezzel indokkal nyújtott be fellebbezést Radovan Karadzic, a hágai Nemzetközi Törvényszék ítélete ellen. A boszniai szerbek egykori elnöke a 90-es évek jugoszláv polgárháborújában követett el háborús bűnöket a bíróság szerint, és ezért 40 év börtönbüntetésre ítélték.Karadzicot felelősnek tartották többek között a srebrenicai népirtásért is. A boszniai városban a szerb fegyveresek nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg.

PestiSracok facebook image

Karadzicot az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélte el március 24-én a Nemzetközi Törvényszék. A bíróság egyebek mellett az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért is felelősnek mondta ki Karadzicot, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek - az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától -, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere. Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.

Forrás: MTI

Fotó: AFP

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!