Siettetni kell az uniós források lekötését
A legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is csak az európai uniós támogatások 3-3,5 százaléka kerülhet veszélybe azzal, hogy Nagy-Britannia távozik a közösségből. Ráadásul a kötelező eredménytartalékkal hazánk kompenzálni tudja a kieső összeget. A kilépéshez kapcsolódó bürokratikus átszervezés okozta bizonytalanság azonban sokkal nagyobb kockázatot jelent, ezért minél előbb fel kell használni a fejlesztési pénzt. Ez az operatív programok felülvizsgálatát is jelenti – tudta meg a Magyar Idők.
Bár az Egyesült Királyság befizetései az uniós büdzsé 5 százalékát adják, a kohéziós politika egyik kedvezményezettjeként mintegy 11 milliárd eurót visszakap, így a nettó kiesés valójában 3,5 százalékra becsülhető a teljes EU-költségvetés szintjén – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Köpeczi-Bócz Tamás.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára szerint ha ezt az összeget teljes egészében a támogatáspolitikai eszközökre terheli az unió, akkor is legfeljebb 3,5 százalékos visszaesés indokolható. Ugyanakkor ha a bizottság figyelembe veszi a jelenlegi költségvetési arányokat, akkor a támogatások összege legfeljebb 1 százalékkal csökkenhet. Mindez magyarországi viszonylatban azt jelenti, hogy ha az uniós kasszából kiesik a britek befizetése, a 2020-ig szóló 21,5 milliárd eurós támogatási keretünkből hozzávetőlegesen 200-700 millió euró (63,3-221 milliárd forint) veszhetne el.
A forrásvesztés ugyanakkor elkerülhető, hiszen az uniós szabályok szerint minden tagállamnak hatszázalékos eredménytartalékot kell képeznie, ez a keret pedig fedezheti a Brexit miatt kiesett összeget. Ezt a tartalékot egyébként csak akkor használhatja fel egy tagállam, ha a költségvetés félidei felülvizsgálatakor minden feltételnek megfelel a forrásfelhasználás.
Az államtitkár szerint ebből a szempontból a többi tagállamhoz képest jól állunk, ráadásul még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Királyság olyan megállapodást köt az EU-val, amelynek keretében a közös piachoz való hozzáférés feltételeként továbbra is befizetői lesznek a költségvetésnek. Erre utaló nyilatkozatot tett tegnap Nigel Farage, a Brexitet korábban leginkább szorgalmazó politikus is.
Köpeczi-Bócz Tamás szerint ezért sokkal nagyobb kockázatot jelent az a bizonytalanság, ami most a brüsszeli politikát jellemzi. Ha a britek jogilag is kilépnek a közösségből – emelte ki –, az a teljes Európai Bizottság struktúrájának átalakítását vonja maga után. Részlegek és munkahelyek szűnnek meg, alakulnak át, az átszervezés pedig jelentős költséggel és idővel jár majd. Az Európai Bizottság vélhetően újra fogja írni a szabályokat is, a költségvetés 2017-es felülvizsgálata nyomán pedig a belső struktúrákat is átrendezhetik. Ennek következményeként minden jóváhagyási folyamat a korábbi eljárási idő három-négyszeresére hosszabbodhat.
Az államtitkár szerint vélhetően arra nem lesz módja Brüsszelnek, hogy a korábban megkötött szerződéseket felbontsa, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb lekössük a források 94 vagy akár a 100 százalékát. Forrás: magyaridok.hu, Fotó: erdon.ro
