Pesti Srácok

Hatvanmilliárdos kárt okoztak csak idén a bűnözők

Hatvanmilliárdos kárt okoztak csak idén a bűnözők

Havonta átlagosan félezer bűncselekményre derítettek fényt idén az adóhatóság pénzügyi nyomozói, az esetek majdnem felében költségvetési csalásról volt szó. A feltárt 3100 ügy szereplői összesen hatvanmilliárd forintos kárt próbáltak előidézni. Százával indítottak büntetőeljárást az év első felében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói.

A Magyar Idők megtudta: hat hónap alatt több mint 3100 bűncselekmény miatt kezdtek vizsgálódásba a hatósági emberek. A jogszabálysértő esetekkel okozott kár meghaladta a hatvanmilliárd forintot. A részletekről Sárközi Alexandra alezredes, a NAV bűnügyi szóvivője a lap kérdésére elmondta, hogy a felderített esetek majdnem felében költségvetési csalás – vagyis például áfacsalás – gyanúja merült fel. Ezekhez az ügyekhez igen komoly összegek kapcsolódtak: a közkasszának okozott kár túllépte az 57 milliárd forintot.Többször találkoztak emellett a nyomozók csődbűncselekménnyel, gyakoriak voltak a számviteli szabálytalanságok, és sokszor indult nyomozás hamisítás miatt. Míg korábban a kárérték alig tíz százalékát tudták visszaszerezni, mára 40 százalékra nőtt ennek aránya. A bűnüldözési munka egyik fontos mérőszáma azt mutatja meg, hogy az okozott károk mekkora részét tudta visszaszerezni a hatóság.

– mondta Sárközi Alexandra. Az alezredes a korábbi adatokat felidézve arra emlékeztetett, hogy az évtized elején a kárérték nagyjából tíz százalékát tudta csak ingatlanok, készpénz és járművek lefoglalásával és más intézkedésekkel biztonságba helyezni a szervezet. – Mára az arány negyven százalék környékére emelkedett – közölte, majd hozzátette: az idei 3100 ügy hatvanmilliárdos kártételéből majdnem 24 milliárd forintot garantált a NAV.

PestiSracok facebook image

A teljes cikket itt olvashatják.

Fotó: kisalfold.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)