Pesti Srácok

Hazudott a BBC, mégis léteznek a no go zónák

Szijjártó Pétert a BBC arról próbálta meggyőzni nemrég, hogy no go zónák márpedig nincsenek. Az ellenzéki média természetesen felfújta az ügyet, nagyon büszkék voltak az brit hírcsatornára, amiért így “helyreteszi” a minisztert. Kiderült azonban, hogy a BBC már készített egy dokumentumfilmet azokról a városrészekről, ahova idegenek nem tehetik be a lábukat.

A Spíler tett közzé egy korábbi BBC-s riportot, melyben a no-go zónákkal foglalkozik a csatorna. Ha a BBC-riportere nézné a BBC-t, akkor ezt ő is tudná, és most nem kerültek volna ilyen kellemetlen helyzetbe.

A brit hírcsatorna által forgatott egyórás, NO GO BRITAIN című dokumentumfilmből a következő dolgok derülnek ki:

– a no-go zónába bemerészkedő filmkészítő elmondta, volt a filmnek egy szakasza, amikor úgy érezte, jól megverik;

PestiSracok facebook image

– egy helyi bevándorló elmondta neki: „Ez itt Bangladesh, nem Britannia. Nem a fehér ember földje.”

– a helyi kisbolt tulaja machetét tart a pénztárgép mellett, mert csak így tudja magát megvédeni;

– a zónában a Molotov-koktélos támadás sem ritka, erről egy étterem tulaja számol be;

– a film azzal zárul, hogy a riporter megállapítja: "A helyiek nem tudnak mást tenni, csak alkalmazkodni egy olyan élethez, amit az erőszak szabályoz, és néha a félelem ural.”

Forrás: Spíler/888.hu, fotó: bbc.com

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.