Pesti Srácok

Az országban mindenhol a "nemek" győztek

Az országban mindenhol a "nemek" győztek

43,35 százalék volt a részvételi arány a kvótareferendumon a csaknem végleges adatok szerint. Az "igen" szavazatok száma 55 584 (vagyis 1,68 százalék), míg a "nem" szavazatok száma 3 251 525 (vagyis 98,32 százalék) volt. 269 olyan település volt a vasárnapi népszavazáson, ahol az érvényes voksokból száz százalék volt a "nem" szavazatok aránya. Ebből ötvenöt településen érvénytelen szavazat sem született.

A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint, a szavazatok 99,98 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő volt:

Összes leadott szavazat: 3 581 263, ebből az érvényes szavazatok száma 3 307 109, ez az összes választópolgár számának 40,03 százaléka. Az "igen" szavazatok száma 55 584 (vagyis 1,68 százalék), míg a "nem" szavazatok száma 3 251 525 (vagyis 98,32 százalék), az érvénytelen szavazatok száma pedig 223 193 volt. Az összes választópolgár száma összesen egyébként 8 261 394, közülük 74 652-en adták le levélben szavazatukat, amely 27,18 százalékot jelent.

PestiSracok facebook image
Budapest, 2016. október 2. Urnabontás a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban kialakított 24. szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történõ kötelezõ betelepítésével kapcsolatban írták ki. MTI Fotó: Komka Péter

Igenek és nemek

Az összesített adatok szerint 269 olyan település volt a vasárnapi népszavazáson, ahol az érvényes voksokból száz százalék volt a "nem" szavazatok aránya. Ebből ötvenöt településen érvénytelen szavazat sem született. A 269 település túlnyomó többsége kistelepülés, két olyan van közöttük, ahol a választópolgárok száma meghaladja az ezret: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn 939-en szavaztak "nemmel", a Pest megyei Makádon pedig 439 "nem" szavazat született. Az "igenek" száma egyetlen településen sem előzte meg a "nemekét", arányaiban a legtöbb "igen" szavazat (21,74 százalék) a Baranya megyei Pettenden volt. Itt 46,08 százalékos részvétel mellett (47-en szavaztak) 10 "igen", 36 "nem", illetve 1 érvénytelen szavazat volt. Sehol máshol nem volt 20 százalék fölött az "igenek" száma.

Érvényes, nem érvényes

Arányaiban a legtöbb érvénytelen szavazat a Zala megyei Hernyéken született: itt a szavazásra jogosult 72 választópolgárból 6-an szavaztak érvénytelenül, ez 20,69 százalék. Sehol máshol nem volt 20 százalék feletti az érvénytelen szavazatok száma. A statisztikák szerint a 3177 településből, illetve budapesti kerületből 1428-ban 50 százalékos vagy afeletti volt a részvétel. Egyetlen településen volt 100 százalékos a részvétel, a Zala megyei Iborfián, itt mind a tíz választásra jogosult lakos elment szavazni. Ezt követi 94,74 százalékkal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolna, ahol a 19 választásra jogosultból 18-an járultak az urnákhoz. Több településen nem volt 90 százalék feletti részvétel.

Forrás: MTI

Fotó: nvi.hu

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.