Pesti Srácok

Eljött az idő, meg kell határozni, mi a nemzeti identitásunk

Eljött az idő, meg kell határozni, mi a nemzeti identitásunk

A kormány nevében az alkotmánymódosítás általános vitájában felszólaló igazságügyi miniszter szerint téves az az álláspont, hogy a közösségi jog minden esetben megelőzi a nemzeti jogot.

Trócsányi László igazságügyi miniszter kiemelte: ma óriási a vita a föderációról illetve a tagállamok, nemzetek Európájának eszméjéről. Magyarország utóbbi pártján áll - jelezte. Rámutatott: az alaptörvény szerint Magyarország független ország, lehetőség van bizonyos hatáskörök közös gyakorlására. A vita arról szól, mi is az az alkotmányos mag, amit meg kell őrizni és védeni kell Európában. Erről szól az alkotmánymódosítás, eljött az idő, hogy bizonyos kérdéseket rögzítsenek - közölte.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki a tárcavezető. Szerinte olyan komoly érveink vannak, amelyek meggyőzőek, és meg tudják védeni a magyar kormány álláspontját. Kiemelte: azt határozzuk meg, mi a saját nemzeti identitásunk. A javaslat nem szépségtapasz, hanem egy hasznos előterjesztés - közölte. Jelezte: nyitottak a módosító indítványokra, bárkitől is érkezik a kormány meg fogja vizsgálni. A népszavazást helyesnek tartotta, az nem volt felesleges, a 3,3 millió ember álláspontja kemény felhatalmazás - közölte.

Balczó Zoltán(Jobbik) kiemelte: létező veszély Magyarországra nézve a kötelező kvóta. Mint mondta, nem 1200 migránsról van szó, úton-útfélen elhangzik, állandó algoritmusban gondolkodnak. Az alaptörvény módosítása indokolt, ki kell egészíteni azt a részt, amelyben korábban gyakorlatilag elfogadták az unió jogának elsőbbségét - jegyezte meg. Ugyanakkor kérdéses, ha ezt a módosítást elfogadják, célba érnek-e. A jogi érvelést szerinte nem fogják elfogadni, további kemény küzdelmet kell majd folytatni az európai színtéren. Azt ígérte, a Jobbik ki fog állni a magyar érdekek mellett.

PS/MTI, Fotó:MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)