Pesti Srácok

Kifizetik az egri kórház dolgozóinak az elmaradt cafeteriát

Kifizetik az egri kórház dolgozóinak az elmaradt cafeteriát

Az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet 1201 jogosult dolgozója két ütemben jövő októberig megkapja az elmaradt cafeteria-juttatást, összesen csaknem 300 millió forintot, amit a kórház saját erőből teremt elő - erősítették meg pénteken az érintettek a múlt csütörtökön aláírt kollektív megállapodást.

A pénteki jóváhagyó aláírást követő sajtótájékoztatón Nyitrai Zsolt, Eger és térsége fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos kijelentette: a cafeteria visszatartása súlyos hiba volt, a jog a dolgozóknak adott igazat, így ami pénz jár az embereknek, azt oda kell nekik adni. Szavai szerint az eset egyértelmű példázata annak, hogy mindig szükség van tárgyalásra, párbeszédre, és tudni kell kompromisszumokat kötni.

Németh László, a kórházat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója felidézte, igen messziről indultak a tárgyalások, de sikerült elérni, hogy minden fél lássa a célt: azt, hogy minden jogosult dolgozó megkapja a neki járó juttatást, miközben a kórház is működőképes maradjon. Emlékeztetett: ha per indult volna, az nem a dolgozók és az állam, vagy a dolgozók és a fenntartó között zajlott volna le, hanem a dolgozók és a kórház között. Szükség volt a közös megoldásra, hiszen gyógyulni, gyógyítani csak nyugodt körülmények között lehet - mondta.

PestiSracok facebook image

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke azt mondta, köszönet elsősorban annak az öt dolgozónak jár, aki végigvitte és meg is nyerte a cafeteria-ügyben indított próbapert, illetve az őket segítő Egri Ápolási Szakszervezetnek.

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ-EDDSZ) elnöke - aki telefonon jelentkezett be a sajtótájékoztatóra - azt emelte ki, hogy az Egerben megszületett kollektív megállapodás "kicsiben példája" az EDDSZ által az egészségügyi ágazatban dolgozók kiszámítható bérfejlesztése érdekében a kormánnyal megkötött egyezségnek.

Kovács-Csatlósné Pálos Rita, az Egri Ápolási Szakszervezet elnöke szerint az egyezséggel "kézzelfoghatóan megteremtődik a munkabéke".

Vácity József, az egri kórház megbízott főigazgatója úgy fogalmazott, a kollektív megállapodás bekerül a kórház törzsdokumentumai közé, és törli az utolsó fekete foltot is, amit "a meggondolatlan privatizáció piszkított rá az intézményre". Kifejtette: az összesen 24,5 havi cafeteria-juttatás felét az idén, a másik felét jövő októberig fizetik ki a jogosult 1201 dolgozónak. Feltétel, hogy az érintett dolgozó nem állhat perben a kórházzal. Hozzátette, a megállapodás extra terhet jelent az intézménynek, de "ez az a kategória, ami minden pénzt megér". Az igazgató ugyanakkor kitért arra: nehezményezi Székely Tamás korábbi, a megállapodás múlt heti aláírását követő nyilatkozatát. Azt mondta, szó sincs arról, hogy a szakszervezet "legyűrte volna" az államot és a kórházat. Egy konstruktív tárgyalást lezáró kollektív megállapodás született, amelynek létrejöttét a politikai, az egészségpolitikai felső vezetés és a kórház vezetőinek akarata segítette - húzta alá. A cafeteria-ügyet lezáró kollektív megállapodást múlt csütörtökön a kórház megbízott igazgatója, az Egri Ápolási Szakszervezet és az EDDSZ vezetője írta alá, a pénteki jóváhagyó aláíráson pedig Nyitrai Zsolt, Németh László és Székely Tamás látta el névjegyével a dokumentumot. Az MTI kérdésére Vácity József közölte: a cafeteria kifizetésére szükséges mintegy 300 millió forintot a kórház saját erőből teremti elő.

Székely Tamás arra a kérdésre, hogy miért "olvadt le" a szakszervezet által korábban folyamatosan kommunikált 1500 dolgozó és mintegy félmilliárd forint, azt mondta, hogy a mihamarabbi megállapodás érdekében ez volt a legjobb kompromisszum. Alkudozniuk kellett a jogosulti kör és a kifizetendő cafeteria-juttatás mértékéről is.

A 2013-ban indult cafeteria-per több jogi fórumot is megjárt, míg a korábbi döntésekkel egybehangzóan idén januárban a Kúria is a dolgozók javára döntött: ki kell fizetni a visszatartott juttatást. A kórház az öt pernyertesnek át is utalta az összeget, a többieknek azonban akkor még nem.

Az érdekvédelmi szervezetek szerint a cafeteria visszatartása azért is méltánytalan volt az egri kórház dolgozóival szemben, mert 2010-ben a szakszervezet ezt a pluszt tudta kiharcolni az egyéb pótlékok és juttatások helyébe, amelyeket a munkáltató akkoriban vont meg.

Az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet 2010. január 19-én kötött megállapodást az érdekképviseletekkel a cafeteriáról, amit 2013. március végéig fizetett is a mintegy 1400 dolgozónak. Az akkori főigazgató akkor azonban úgy döntött, hogy az intézmény nem fizeti tovább a béren kívüli juttatást.

Forrás: MTI

Fotó: Nemes Róbert

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.