Putyin szerint mítosz, hogy Moszkva beavatkozik az amerikai elnökválasztásba
Mítosznak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, hogy Moszkva beavatkozna az amerikai elnökválasztási küzdelembe, és megengedhetetlennek nevezte a kibertámadásokat vagy másfajta beavatkozást más államok belügyeibe.
Putyin az Oroszország-szakértők számára létrehívott Valdaj nemzetközi vitaklub Szocsiban megtartott tanácskozásán beszélt erről. "A mítoszi, kitalált problémák közé tartozik az a hisztéria - másképp nem tudom mondani -, amelyet akörül keltettek, hogy Oroszország hatást gyakorol a jelenlegi amerikai elnökválasztás menetére" - mondta.
Kifejtette azt az álláspontját is, hogy a választások Nyugaton megszűnnek a változás eszközeinek lenni, botrányokká és kompromittáló küzdelemmé süllyednek le, a jelöltek programjai pedig egy kaptafára készülnek.
Putyin értelmetlennek nevezte azt a feltételezést, miszerint az amerikai elnökválasztáson a republikánus Donald Trump lenne a favoritja, és megismételte, hogy kész együttműködni az új elnökkel, bárkit is választanak meg az amerikaiak. Ugyanakkor hangot adott annak a véleményének, hogy Trump azért viselkedik extravagáns módon, mert az egyszerű szavazókat képviseli, és ezzel a módszerrel igyekszik eljuttatni hozzájuk az üzenetét.
Nehéznek nevezte az együttműködést az Obama-kormányzattal, mert állítása szerint az egyetlen megállapodást sem tartott be. Példaként említette, hogy az amerikai elnök megígérte neki a G20-csoport legutóbbi, kínai tanácskozásán a szíriai mérsékelt ellenzék és a terroristák erőinek szétválasztását, ami mindeddig nem történt meg. Arra figyelmeztetett, hogy Oroszország önmérsékletet gyakorol Szíriában, de elveszítheti a türelmét.
Putyin szerint Washingtonban akadályozták meg azokat a személyes próbálkozásait, hogy megállapodjon Barack Obama amerikai elnökkel a szíriai vérontás megállításáról. Mint mondta, Washingtonban voltak olyan erők, amelyek mindent elkövettek, hogy a megállapodások ne érvényesülhessenek.
Vlagyimr Putyin ismét világméretű összefogást sürgetett a terrorizmus és a szélsőségesség ellen. Úgy vélekedett, korszerű Marshall-tervre van szükség ahhoz, hogy a Közel-Keleten normalizálódjon a helyzet és növekedés induljon be. Kijelentette, hogy Moszkva nem tervez katonai beavatkozást sem Irakban, sem Líbiában.
Ukrajnáról szólva úgy vélekedett, hogy "nem nagyon hatékony" a válság megoldására törekvő "normandiai formáció" - a Moszkva, Kijev, Berlin és Párizs közötti konzultáció. Kijelentette: Oroszország kész más országokat is bevonni, "beleértve amerikai partnereinket". Ugyanakkor azt is mondta, hogy az orosz és az ukrán "egy nép", és hogy "nekünk magunknak kell megtaláltuk a kiutat ebből a helyzetből". Kijelentette, hogy Moszkva hajlandó felújítani a gázszállításokat Ukrajnának, amint Kijev hajlandó lesz azokért előre fizetni.
Szíriával kapcsolatban leszögezte, hogy Oroszországnak Aleppóban nincs más lehetősége, mint hogy kipucolja onnan a "terroristafészket", annak ellenére is, hogy a városban civilek élnek. Szavai szerint az életüket vesztett polgári lakosokat nemcsak Aleppó esetében kellene meggyászolni, hanem az iraki Moszuléban is (ahol az iraki kormányerők amerikai támogatással indítottak offenzívát, hogy visszafoglalják a város az Iszlám Állam terrorszervezettől).
Az orosz elnök a vitaklubban arról is beszélt, hogy nem kíván még visszavonulni.
"A tisztelt moderátor azt kívánta nekem, hogy biztonságban mehessek nyugdíjba, amit én is kívánok magamnak, ha eljön az ideje" - jelentette ki a 64 éves Putyin.
"Ez nagyon helyes, ezt meg kell tenni, de még nem vagyok nyugdíjas, egy nagyhatalom aktív vezetője vagyok, és visszafogottnak kell lennem, olyannak, aki a megnyilvánulásaiban nem mutat ki túlzott agresszivitást" - mondta.
Az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy az agresszivitás nem az ő stílusa. Hangsúlyozta, hogy Oroszország megtanulta értékelni saját identitását, szabadságát és függetlenségét, de ettől nem törekszik sem világuralomra, sem pedig terjeszkedésre, és a mindenki számára egyenlő, oszthatatlan biztonságért száll síkra. Elképzelhetetlennek, butaságnak és irreálisnak nevezte, hogy Oroszország bárkit is meg akarna támadni.
A világban megmutatkozó, növekvő ellentétek okát Putyin a gazdasági hatalom és a politikai befolyás "újraelosztásával" magyarázta. Kijelentette, hogy válságba jutott a globalizáció projektje, Európában pedig egyenesen a multikulturalizmus válságáról beszélnek. Kifejezte meggyőződését, hogy a NATO nem képes alkalmazkodni az új feltételekhez. Sajnálkozását fejezte ki, hogy Oroszországnak egyelőre nincsenek olyan globális tömegtájékoztatási eszközei, mint az amerikai CNN és a brit BBC.
MTI
