Pesti Srácok

Szijjártó: óriási magyar siker az ENSZ-ben

Szijjártó: óriási magyar siker az ENSZ-ben

Szijjártó Péter óriási sikernek tartja, hogy a kelet-közép-európai ország csoportjából Magyarországot választották be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába. Mint kifejtette, „az inzultusok, támadások, a nemzetközi sajtóban velünk szemben elkövetett hazug támadások dacára, a világ azt gondolja rólunk, hogy mi az Emberi Jogi Tanácsba valók vagyunk".

A külgazdasági és külügyminiszter szombaton Békéscsabán a világszervezet közgyűlésének döntéséről azt mondta, a szavazati arány - Magyarország 144 szavazatot kapott, míg az utána következő Horvátország 114-et - világosan mutatja, hogy az „inzultusok, támadások, a nemzetközi sajtóban velünk szemben elkövetett hazug támadások dacára, a világ azt gondolja rólunk, hogy mi az Emberi Jogi Tanácsba valók vagyunk". Szerinte erre kell figyelni a jövőben és nyilvánvalónak nevezte, hogy 2017 és 2019 között Magyarország aktív tagja lesz a tanácsnak.

Magyarország az egész világon az emberi jogok és a demokrácia érvényesüléséért fog fellépni, valamint azért, hogy a világ hiteles képet kaphasson minden országról - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A kelet-európai térségnek fenntartott két helyért három ország versengett, Magyarország mellett Horvátország és Oroszország, ez utóbbi a most lejáró 3 éves ciklusban már tagja volt a szervezetnek. Horvátország szintén megelőzte az oroszokat, akik csak 112 szavazatot kaptak. Ebben valószínűleg része volt annak is, hogy a hét elején több mint 80 humanitárius szervezet arra szólította fel a világszervezet tagállamait, hogy Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra az Emberi Jogi Tanácsba.

A tanács fontos kormányközi testülete a világszervezetnek. Az ENSZ Közgyűlése - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként - 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata, az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. Magyarország egyszer már volt tagja, mégpedig 2009-től 2012-ig. A mostani mandátum három évre szól és 2017-ben kezdődik.

Forrás: MTI

Fotó: 24.hu

Ajánljuk még

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.