Pesti Srácok

Szijjártó Péter a BBC-nek: nem igazak a magyar rendőröknek a migránsokkal szembeni brutalitásáról szóló jelentések

Szijjártó Péter a BBC-nek: nem igazak a magyar rendőröknek a migránsokkal szembeni brutalitásáról szóló jelentések

Nem igazak a magyar rendőröknek a migránsokkal szembeni brutalitásáról szóló jelentések, akik ezeket írták, nem jártak Magyarországon, vagy ha jártak is, hazudnak - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a BBC World Hard Talk című műsorában, amelyet szerda este és csütörtökön sugárzott a brit közszolgálati tévéadó.

A riporter, Stephen Sackur emlékeztette a miniszter arra, hogy a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet Magyarországról szóló legújabb jelentésében beszámolt arról: a magyar rendőrök kegyetlenül bántak azon több százezer migráns közül sokkal, aki tavaly vonultak át az országon Nyugat-Európa felé.

Szijjártó Péter szerint a magyar rendőrök nem brutálisak, és éppen ellenkezőleg történt. Sok migráns volt erőszakos a magyar rendőrökkel: a határon dobálták őket, többnek sérülést okoztak. Erről semmit nem írtak a nemzetközi médiában - jelentette ki. "Mit csinálna a brit rendőrség, ha vele szemben ezt csinálnák itt Londonban?" - tette fel a kérdést.

A beszélgetés elején Sackur azt kérdezte a minisztertől, hogy Magyarország "miért viselkedik időnként úgy, mintha az Európai Unió egységét szétverni akaró ország volna? Például a kormány részéről a kvótanépszavazás az arra szóló felhatalmazás megszerzése volt, hogy a magyar bevándorlási törvényeket fölé helyezze az Európai Unióban közösen elhatározott, a migránsválságra adott közös válasznak" - mondta a riporter.

PestiSracok facebook image

Erre Szijjártó Péter úgy válaszolt, hogy Magyarország jobban betartja az EU szabályait (például a dublini, a schengeni megállapodásokat), mint bármelyik másik tagország. Sőt, Magyarország volt az egyetlen tagország, amely tavaly még a legnehezebb időszakokban is betartotta ezeket. "Magyarország határainak egy szakasza a schengeni övezet külső határa, és nekünk kötelességünk" ennek érvényt szerezni.

- jelentette ki a riporter.

"Mert mi elvben elutasítjuk ezt a politikát. Mert ez nem megoldás" - mondta erre Szijjártó Péter. Az EU egysége a legfontosabb, de az egységet bölcs döntésekre kell alapozni, nem pedig olyanokra, amelyek zsákutcába vezetnek. Az uniós belügyminisztereknek az a döntése, miszerint kell lennie egy migránsáthelyezési mechanizmusnak, amelynek az eredménye kötelező kvóták, teljesen ellentmond az uniós szabályoknak, mert a dublini megállapodásokat akarja felülírni, márpedig ezt a belügyminiszterek nem tehetik meg, ez csak úgy lehetséges, ha a kormányok megállapodnak róla, és minden nemzeti parlament ratifikálja - tette hozzá.

A műsorvezető szerint Orbán Viktor miniszterelnök a kvótanépszavazás kampányában gyakorlatilag azt üzente az ország népének, hogy minden migránst potenciális terroristának kell tekinteni.

Szijjártó Péter erre úgy válaszolt: "Nekünk nem kellett befolyásolnunk a magyar népet, mert megvolt a maga tapasztalata a migránsokról, és ez alapján szavazott a referendumon. Látták, hogy ezek a migránsok illegálisan lépik át a határt, megszállnak közterületeket, lezárnak vasútvonalakat, autópályákat. Az emberek nem akarják, hogy ezek megismétlődjenek."

Stephen Sackur felvetette, hogy egy független magyar kutatóintézet felmérése szerint a közmédia a kampányról szóló tudósításainak 95 százalékában a kormány álláspontját támogatta, ennek dacára - jegyezte meg - a referendum messze nem volt érvényes.

A miniszter erre úgy válaszolt, hogy 3,3 millió ember szavazott nemmel a referendumon, nem sokkal több, mint ahány megszavazta Magyarországnak az EU-ba való belépését, és másfélszer annyi, ahány többséget szavazott a Fidesznek a legutóbbi parlamenti választáson. "A rendszerváltoztatás óta soha Magyarországon nem szavaztak ilyen nagy arányban azonos módon" - szögezte le.

A riporter felidézte, hogy a magyar kormány egyik kampányhírlevelében azt állította: kilencszáz veszélyes városrész (no go zóna) van az Európai Unióban, amit Sackur képtelenségnek nevezett.

Szijjártó Péter erre úgy válaszolt: nem akarja megsérteni a briteket, Nagy-Britanniát, mert közeli szövetségese Magyarországnak, de képmutatás tagadni, hogy lennének no go zónák Londonban és Nagy-Britanniában, és képmutató módon nem lehet megoldani Európa jelenleg legsúlyosabb gondját.

Sackur erre megkérdezte: a miniszter nem tartja-e képmutatónak, hogy miközben Magyarország nem hajlandó befogadni 1289 menedékkérőt, 300 ezer euróért kínál letelepedési kötvényt EU-n kívüli állampolgároknak, hogy miközben azt állítja, nem akarja a magyar lakosság keveredését nem keresztény hitű betelepülőkkel, letelepedési jogot ad el több ezer embernek, köztük például kínaiaknak vagy irániak, akik nyilván nem keresztények.

Szijjártó Péter erre úgy válaszolt, hogy az illegális migrációnak semmi köze a letelepedési kötvényről szóló programnak, amelyben a kötvényvásárlókat ellenőrzik a magyar hatóságok, és ráadásul ilyen program létezik több más országban. Hozzátette, hogy Magyarország igenis kiveszi a részét Európa terheinek megosztásából, és szolidáris a többi tagországgal, hiszen az is a szolidaritás egyik formája, hogy feltartóztatja azokat az illegális migránsokat, akik Magyarország területén szeretnének Nyugat-Európába jutni, így ezeknek az embereknek az ellenőrzése a célországok hatóságainak munkáját már nem terheli. A miniszter elmondta: Budapestnek az Európai Bizottság viselkedése alapján az a félelme, hogy végül az országnak korlátlan számban kell majd befogadnia menekülteket, amit teljesen elfogadhatatlannak tart.

Forrás: MTI, fotó: BBC

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.