Erdogan: a Nyugat a terrorszervezetek bűnsegédje
A Nyugat terrorszervezetek bűnsegédjévé vált azzal, hogy megtűri területén azok tevékenységét - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán az ankarai Esenboga repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján, mielőtt Pakisztán fővárosába, Iszlámábádba indult hivatalos útra.
Az államfő kifejtette: annak ellenére, hogy az Európai Unió az 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) korábban terrorszervezetnek nyilvánította, a szakadárok, valamint a július 15-i puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen hitszónok mozgalmának támogatói a belgiumi EU-intézmények épületében és azokon kívül is folytathatják propagandatevékenységüket. Hasonló a helyzet Franciaországban, Svédországban, Hollandiában és Németországban is - hangoztatta.
Erdogan arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte Németország nem mutat teljes elkötelezettséget a terrorizmus elleni harcban, ami "bumerángként" üt majd vissza rá. Közölte: kedden bizonyítékokat mutatott be Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszternek és küldöttségének Ankarában arra vonatkozóan, hogy egy németországi egyesület egy év alatt 13 millió eurót gyűjtött a PKK szeparatistái számára.
Steinmeier kedden visszautasította a már többször megfogalmazott török vádakat, és hangsúlyozta, hogy Berlin Ankara oldalán áll a harcban, és a PKK-t terrorszervezetként kezeli.
Erdogan szerdán úgy reagált Steinmeier szavaira, hogy szeretné a német politikus állítását a gyakorlatban is látni.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a közelmúltban úgy fogalmazott: Németország támogatja leginkább az Ankara-ellenes fegyveres csoportokat, mert nem szeretné, ha Törökország fejlődne. Erdogan pedig egyenesen azzal gyanúsította meg a Nyugatot, hogy a PKK-tól lefoglalt minden egyes fegyver onnan származik.
A török biztonsági erők és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában kiújultak a harcok Délkelet-Törökországban. Az összecsapásokban azóta a biztonsági erők több mint 800 tagja és közel 15 ezer kurd lázadó vesztette életét. A PKK kezdetben a kurdok függetlenségéért harcolt, napjainkban a kisebbség autonómiájáért küzd. A több mint harminc éve tartó konfliktusnak már mintegy 50 ezer halálos áldozata van.
MTI
